Krisztus ostorozása
Régi Képtár
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1630–1635 között |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 216 × 154 cm |
| Leltári szám | 92.2 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Finoglia, Caravaggio nápolyi követője egyszerre használja a fényt illúzióteremtő céllal és transzcendens jelentéssel. A világosság, amely a kerubok fölött megnyíló égből árad a cselekmény színterére, karnyújtásnyi közelségbe hozza, plasztikusan jelenvalóvá teszi a szereplőket. Ugyanez a fény, biblikus értelemben, legyőzi a sötétséget, a káoszból megteremti a formát, a tévelygő embernek bevilágítja a hit igazságához vezető utat. Mária visszahúzódik a félhomályba, így a fénnyel elárasztott, pompázó kelmékben megjelenő mennyei hírhozóé lesz a domináns szerep. Ezzel a kontraszttal éri el a festő, hogy az angyal az isteni akaratot, míg Mária az annak engedelmeskedő alázatot testesítse meg.
Tátrai, Vilmos – Dobos, Zsuzsanna – Béres, Csenge Júlia, A Summary Catalogue of Italian Paintings, 1250-1800: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2024, 97. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.