A művészetek allegóriája Nicolas Régnier (Niccolò Renieri) (?) Clorinda Regnier (?)

A francia származású festő Kártyázókat ábrázoló képe (ltsz. 610) még a caravaggizmus bűvöletében, Rómában készült. Az 1626-tól Velencében dolgozó festő stílusa, elsősorban bolognai hatásra és összhangban azzal a széles körben érvényesülő tendenciával, amely a köznapi valóságtól az eszményítés felé vezetett, egyre inkább klasszicizálóvá vált. Festészetének meghatározó jellemzői lettek a pontos, tiszta rajz, a selymesen ragyogó felületek, a dekoratív, egyre világosodó színek, a választékos eleganciával pózoló alakok. Ez az ízlés érvényesül a Művészetek allegóriájában is, amely eredetileg egy középületben szolgálhatott szupraportként, vagyis ajtó fölé helyezett dekorációként. A művészeteket megszemélyesítő testes nőalak, fején babérkoszorúval, bő ruhába és lepelbe öltözötten asztal mellett ül, baljával kosárból virágot vesz ki, jobbjában babérkoszorút tart. Mögötte kanellurázott oszlopon a művészeteket dicsőítő latin nyelvű felirat olvasható: Ornamen in prosperis / refugium in adversis (Ékesség a jólétben, menedék a balsorsban). Az asztalon párját ritkítóan pompás csendéletté rendeződnek az irodalmat, zenét, szobrászatot, rajz- és festőművészetet jelképező, fölényes tudással megfestett hangszerek és más tárgyak. A Laokoón fej mögött egy nőrablást ábrázoló szobrot látunk, amely Giambologna hasonló tárgyú kisbronzaira és Bernini alkotására, a Perszephoné elrablására emlékeztet. Renierinek egy kétalakos, rokon témájú és kompozíciójú művét a Los Angeles-i County Museum of Art őrzi.

© Tátrai Vilmos