Krisztus a pokol tornácán. Táblakép a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár jobb oldali merev szárnyán, balra fent
Régi Magyar Gyűjtemény
Kapuzat timpanonja Újudvarról
| Készítés ideje | 1200-1230 körül |
|---|---|
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | mészkő |
| Méret | 62 × 130 × 23 cm |
| Leltári szám | 53.586 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az Újudvarról származó dombormű Gyulay István magyarszerdahelyi körjegyzőtől került a Magyar Nemzeti Múzeumba (ltsz. 59-936), majd 1936–1939 között a Szépművészeti Múzeumba, 1973-ban pedig jelenlegi őrzési helyére, a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményébe.
Alul egyenes, felül ívesen záródó faragvány, amelynek jobb oldali sarkához egy hasáb alakú, felül kissé íves kiszögellés járul, míg ennek bal oldali párjára csupán törésfelület utal, melyet feltehetőleg utólag faragtak függőlegesre. A faragvány hátoldala durván elnagyolt sík. A timpanon íve mentén a külső ívet nagyjából követő, széles keret húzódik, amely alul egy vízszintes, keskeny (bal oldalon törött) párkánnyal együtt fogja közre a timpanon enyhén visszamélyített tükrét, melyet egy mélyebben metszett háromkaréjos árkád tagol. A karéjok alatti durván faragott felület közepén latin kereszt, bal oldalon kentaur, jobb oldalon kígyópár ábrázolása jelenik meg. A kereszt középen vájattal osztott szárai egymáson vannak átbújtatva; a hegyes végű fejfedőt viselő kentaur egyik kezével egy talán kerek (kivehetetlen) tárgyat emel, míg a másikkal a farkát fogja; az egymásba hurkolódó kígyók egymással szembe fordulnak, fejük összeér. A szimbolikus ábrázolásban a kígyó és a kentaur a démoni vadságot, a babonát testesítik meg, amelyek fölött Krisztus diadalmaskodik. A dombormű faragása durva és nehézkes, a részletek elnagyoltak, az arányok és maga kompozíció kissé esetlen.
A timpanondombormű három, hengeres ívtöredékkel (ltsz. 55.1049; 53.587.1–2.) együtt került a múzeumba, ezek, illetve a timpanon jobb oldali kiszögellésének az íve egyértelműen arra utal, hogy egykor bélletes kapuhoz tartozott.
Bibliográfia
Tóth, Melinda – Marosi, Ernő (eds.), Árpád-kori kőfaragványok: Katalógus, Az István Király Múzeum közleményei, István Király Múzeum; MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Székesfehérvár, 1978, 59. o.
Horler, Miklós (ed.), Lapidarium Hungaricum: Általános helyzetkép 1., Lapidarium Hungaricum : Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye, Országos Műemléki Felügyelőség – Országos Tudományos Kutatási Alap, Budapest, 1988, 117. o., 17. sz. (Török Gyöngyi).
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, I-102. sz. (Tóth Sándor).
Marosi, Ernő – Galavics, Géza – Wehli, Tünde – Mikó, Árpád, Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Egyetemi könyvtár, Corvina, Budapest, 2001, 80. o.
Tóth, Sándor, Román kori kőfaragványok a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében, A Magyar Nemzeti Galéria szakkatalógusai I/1., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2010, 31. sz. (1).
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
