Ecce homo. Táblakép a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár jobb oldali mozgó szárnyának hétköznapi oldalán, balra fent
Régi Magyar Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1510–1520 |
| Tárgytípus | táblakép |
| Anyag, technika | fenyőfa, tempera, aranyozott |
| Méret | képméret: 120 × 74 cm |
| Leltári szám | 7639.1 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
A táblakép ábrázolása Albrecht Dürer 1498-ban publikált, tizenöt fametszetből álló Apokalipszis sorozatát vette alapul, amely hatalmas népszerűségnek örvendett. A táblák valószínűleg nem sokkal később, 1510–1520 körül készültek.
A kép szorosan követi a bibliai történetet. Lent látható Péter, Jakab és János hármasa, amint rémülten emelik fejük fölé karjukat. A gesztusok mellett a drapériák dinamikus redőrendszere is növeli a drámai feszültséget. Ezzel ellentétben, a kompozíció felső részében ábrázolt hármas, Jézus, Mózes és Illés alakja nyugalmat áraszt. Fejük felett az Atyaisten és a Szentlélek galambja kapott helyet. Krisztus ragyogását a festő nemcsak fehér ruhájával, de a belőle áradó arany dicsfénnyel imitálta a kék ég előtt. János görnyedt alakját Dürer Apokalipszis sorozatának Az ötödik és a hatodik pecsét feltörése című lapja bal alsó részéről emelte át az ismeretlen festő.
A Krisztus színeváltozása a Napba öltözött asszony (ltsz. 7639) képpel együtt valaha egy szárnyas oltár mozgó szárnyát alkotta. Utóbbi a hétköznapi, külső, míg a Krisztus színeváltozása az ünnepi, belső oldalon kapott helyet.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.