Iris az álomisten birodalmában Giulio Carpioni

A ritkán ábrázolt téma Alküoné és Kéüx mítoszának része. A szelek őrének leánya, Alküoné és a Hajnalcsillag gyermeke, a trakhiszi Kéüx boldog házasságban éltek. Szerelmüknek azzal is jelét adták, hogy egymást Zeusznak illetve Hérának becézték, amivel viszont magukra haragították a főisten és hitvese haragját. Zeusz elsüllyesztette a hajót, amelyen Kéüx jósdába utazott. Héra erre elküldi hírnökét, Iriszt az álomisten, Hüpnosz birodalmába, hogy bocsásson olyan álmot Alküonéra, amelyből az értesül férje haláláról. Ez a jelenet játszódik a képen. A szárnyas Irisz, szivárványtól kísérve, épp most érkezik a mákvirággal koszorúzott Hüpnosz elé, aki a bódulatból felriadva utasítja a szintén szárnyas, alakváltoztató Morpheuszt, hogy Kéüx alakját magára öltve jelenjen meg Alküoné álmában. Álomisten birodalmában nagy a nyüzsgés, ifjak, gyerekek öregek figyelik kíváncsian, ki verte fel Hüpnosz birodalmának örök csendjét. Még egy kőből faragott gyermek is felriad, puttók röppennek el, és egy bagoly terjeszti ki szárnyát a főszereplők fölé.
A főleg Vicenzában dolgozó velencei Carpioni több mint hússzor festette meg ezt a történetet. Úgy látszik, mitológiai capricciója nagyon megnyerte művei gyűjtőinek tetszését. Velencében és környékén különösnek, szokatlannak számíthatott Carpioni stílusa. Nem a tizianói tradíció folytatója. Egyszerre klasszicizál és tobzódik bizarr ötletekben, színei fémes fényűek, a drapériákat erős, kanyargó belső kontúrokkal teszi díszesen mozgalmassá.
©Tátrai Vilmos