Mária gyermekével Albrecht Altdorfer

A rendkívüli képzelőerővel és újító hajlammal bíró Altdorfer ennek az 1520-as évek első felében kivitelezett kegyképnek az esetében engedelmesen alkalmazkodott a megrendelő kívánságaihoz. Márpedig a megbízó azt kérte tőle, válassza modellként Dürer egy 1516-ban készített egészalakos rézmetszetét, amely a Jelenések könyvében szereplő napbaöltözött asszony mintájára fénysugártól övezve, holdsarlón állva és fején tizenkét csillagból álló koronát viselve ábrázolja Madonnát. A megrendelőnek ez az előkép-választása annál is különösebb, mert nyilván az is az ő akaratának felel meg, hogy Altdorfer Madonnája éppen nem egész- hanem félalakos. Igazán bőséges választék állt volna rendelkezésre ilyen formátumú kortárs Mária gyermekével ábrázolásokból is. A két alak beállítása pontosan megfelel a düreri mintának, olyannyira, hogy miközben a kéz tartása változatlan maradt, a jogar eltűnt belőle. A csillagkorona helyére kisebb méretű, de gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített korona került. A metszethez képest új motívum a gyermek Jézus nyakában lógó korall-ág. A korallhoz az a hiedelem fűződött, hogy bajelhárító ereje van, véd például a szemmel verés ellen. Az alma, mint a bűnbeesésre és megváltásra emlékeztető gyümölcs gyakran jelenik meg Madonna-képeken. A két latin nyelvű disztichon Máriát magasztalja, egyben oltalmát kéri. A sűrű arany vonalkázással kialakított dicsfény semleges háttér elé rajzolódik, noha tudjuk, Altdorfer a tájképfestészet műfajának egyik úttörője volt az európai művészetben.
©Tátrai Vilmos