Szent János Heródes előtt. Táblakép a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár bal oldali mozgó szárnyának ünnepi oldalán, jobbra lent
Régi Magyar Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1220 körül |
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | homokkő |
| Méret | 11 x 12,5 x 9,5 cm |
| Leltári szám | 90.22.26M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Magas domborműből letört figura felsőtestét ábrázoló töredék. Minden oldalán sérült. A felsőtestet tunika fedi, amely lendületesen ívelt hajtűredőkbe rendeződik. A nyak, mindkét váll, valamint a bal kar letört. A jobb karból csak a váll alatti felkar csonkja, a könyök és az alkar alsó széle, valamint a jogart tartó kézfej sérült részletei maradtak meg. Az alkar széle alatt a hátról lelógó és a kar alatt előre húzott köpeny redői látszanak, melyek deréktájon, a kéz ujjaitól jobbra széles redőben folytatódnak. A törzs jobb oldalán kivehető a letört jogar enyhén ferde vonala. A mellkason megjelenő csonka kitüremkedés valószínűleg a könyökben behajlított bal alkar maradványa. A törzs kis mértékben balra fordul, jobb oldalán a függőleges hátfal kicsiny darabja jelenik meg.
A figuratöredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom északi kereszthajójában, az északnyugati fal sarkában került elő 1969-ben, és annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos árkádok alatt, trónuson ülő (a hosszoldalakon), illetve álló (a rövidoldalakon) alakok jelentek meg.
A töredéket a domborműves kialakítása és a mérete a síremlék hosszú oldallapjait díszítő ülő figurák sorozatához kapcsolja.
Tóth, Melinda – Marosi, Ernő (eds.), Árpád-kori kőfaragványok: Katalógus, Az István Király Múzeum közleményei, István Király Múzeum; MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, Székesfehérvár, 1978, 148.b. sz. (Marosi Ernő).
Gerevich, László, A pilisi ciszterci apátság, Studia comitatensia: tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1984, 9. o., 47.
Vorwerk, Ursula – Schurr, Eva (eds.), Die Andechs-Meranier in Franken : Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter: Ausstellung, Verl. Ph. von Zabern, Mainz am Rhein, 1998, 1.21h. sz. (Imre Takács), 196.
Takács, Imre, “A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései”, in: Majorossy J., dr. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Meráni Gertrúd emlékezete, 1213-2013, Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014, 189-202. o.
Takács, Imre, “The Tomb of Queen Gertrude”, Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2015), 5-88. o., 3.22. sz., 114.
Takács, Imre, A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában, Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 124-158. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.