Passió-jeleneteket ábrázoló predella töredéke: Krisztus ostorozása
Régi Képtár
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1423–1425 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | tempera, arany, fa |
| Méret | 24 × 39,4 × 2,5 cm |
| Leltári szám | 32 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250–1600, 19. kabinet |
“Jól írtál rólam, Tamás” – szólt a legenda szerint Krisztus látomásképe Aquinói Szent Tamáshoz, mikor imában fordult hozzá, hogy adna jelet: igaz-e, amit nagy művében, a Summa Theologicá-ban leírt. A lírai hangú sienai gótikus festőiskola utolsó óriása, Sassetta ecsetjének “mágikus realizmusa” nyomán életre kel ez a varázslatos világ, ahol a hívő lélek nap mint nap megtapasztalja Isten valós fizikai jelenlétét a teremtett világban, s bensőséges dialógust folytat az isteni szférával. A szent most ihletért könyörög házioltára előtt, s meghallgattatik: az arany fényben megtestesült Krisztus elküldi hozzá a Szentlélek galambját. A csoda egy megannyi ismerős részlettel elevenné tett kolostorbelsőben játszódik. Az olvasópulton felejtett kódexek a barátokról mesélnek, akik máskor élettel töltik meg a könyvtárat. A háttérben pedig a kertre és abban egy kútra, a kolostori mindennapok központjára nyílik kilátás.
Az apró remek egy szárnyasoltár predellájáról, vagyis a nagy képeket alátámasztó vízszintes talapzatról való. Az oltárképet a sienai gyapjúkereskedők céhe készíttette, s évente csak egyszer vették elő a céh székházában álló szekrényből, mégpedig az Oltáriszentség ünnepén. Ilyenkor a székház előtti téren állították fel, és szabadtéri misét celebráltak előtte az ünnepi körmenet részvevőinek. A hagyomány a 16. századig élt, akkor az oltár egy templomba került. Végül – mint annyi más középkori oltárképnek – az lett a sorsa, hogy darabjaira fűrészelve eladták a műgyűjtőknek.
Vécsey Axel
A hátoldalon, ceruzával, olasz nyelven: St. Agostino Monaco | Scuola Sanese (a szerzetes Szent Ágoston, sienai iskola)
A hátoldalon, kék postairónnal: 964/49 [a Munich Central Collecting Point száma, 1945–1946]
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister: Museum der Bildenden Künste Budapest 1-2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 621-622. o., 19.
Boskovits, Miklós, Toszkán kora reneszánsz táblaképek: Szépművészeti Múzeum, Budapest – Keresztény Múzeum, Esztergom, Corvina, Budapest, 1968, 9-10. sz.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery: A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings; Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 108. o.
Sallay, Dóra, Corpus of Sienese Paintings in Hungary, 1420-1510, Centro Di, Florence, 2015, 71-78. o., 1. sz.
Sallay, Dóra, “Die Sammlung früher Malerei des Johann Anton Ramboux”, in Sölter, U., Italien so nah. Johann Anton Ramboux (1790–1866), Clemens-Sels-Museum Neuss, Neuss, 2016, 56–69. o., 5. ábra.
Tátrai, Vilmos – Dobos, Zsuzsanna – Béres, Csenge Júlia, A Summary Catalogue of Italian Paintings, 1250-1800: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2024, 262. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.