A Megváltás allegóriája
Régi Magyar Gyűjtemény
| Készítés ideje | 1480–1490 |
|---|---|
| Tárgytípus | táblakép |
| Anyag, technika | hársfa, festett aranyozott |
| Méret | 89,5 × 53,5 cm |
| Leltári szám | 55.901.2 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
Kassa és Bártfa között félúton, az Eperjes mellett található Berki (Rokycany, ma Szlovákia) Szent Katalin-templomában találták meg a századforduló műemlékvédői az akkor már elég rossz állapotban lévő oltárt. Hiányzott a predellája és az oromzata, illetve második mozgatható szárnypárjának jobb oldali darabja. Megmaradt jobb szárnya ma is tanúskodik az átélt viszontagságokról: külső oldalán Szent Katalin és Szent Dorottya alakja csupán töredékesen maradt meg. A fennmaradt középkori magyar emlékanyagban ritka a két mozgatható szárnnyal rendelkező oltár (monumentális példája a kassai főoltár), a legtöbb hasonló méretű tárgyat inkább egy pár mozgó és egy pár merev szárnnyal készítették el.
Az oltár első mozgó szárnypárjának belső oldalán sokalakos jeleneteket láthatunk. A szekrénydombormű témájához, Mária Magdolna égbe emeléséhez szorosan kapcsolódva Krisztus mennybemenetelét, illetve Szűz Mária szenvedés nélküli, utolsó imája közben bekövetkezett halálát ábrázolták a szárnyak felső képein. Krisztus az apostolok köréből tűnik el, csupán lábait láthatjuk a felhők között és lábnyoma marad a földön. Az Istenszülő is az apostoloktól körülvéve, utolsó imája közben esik össze Evangélista Szent János karjaiban és adja át lelkét Krisztusnak. Az alsó sor tömeges vértanúságainak képein Krisztus követése (imitatio Christi) került a figyelem fókuszába. Balra a keresztény hitre tért és szüzességi fogadalmat tett breton királyleány, Szent Orsolya és tizenegyezer társnője meggyilkolását láthatjuk. A rákényszerített házasság elől hajóval és tizenegyezer szűzzel menekülő Szent Orsolyát és kíséretét a várost elfoglaló hunok gyilkolták meg Köln mellett. A koronás szent mellett szimbolikusan tizenegy nőalak jelenik meg. Hasonlóan a jobb oldali képen a keresztre feszített Krisztus körül tíz férfialak jelképezi a tízezer vértanút. A római császár megkínoztatta és kivégeztette az óriási túlerőt legyőző, keresztény hitre tért légiót, amelynek katonái nem voltak hajlandók megtagadni új hitüket: egy hegyről tövises bozótba lökték őket. A kereszttől jobbra Szent Achatiust, a légió parancsnokát láthatjuk hercegi sapkában, balra a katonákat megkeresztelő Szent Hermolaust püspöki mitrával.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország faszobrai, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.
Mojzer, Miklós (ed.), A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei, Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
Mojzer, Miklós (ed.), Ungarische Nationalgalerie Budapest: Alte Sammlung, Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
Mojzer, Miklós (ed.), The Hungarian National Gallery: The Old Collections, Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.