Herceg Esterházy Pál síremlékszobra
Régi Magyar Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1220 körül |
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | homokkő |
| Méret | 31 × 26 × 16 cm |
| Leltári szám | 90.22.1M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Domborműről letört, hat darabból összeragasztott saroktöredék, bal oldalon ülő alak torzójával, jobb oldalon attikai oszloplábazattal. A töredék bal, illetve hátsó oldala törött; alja vízszintes illesztési felület töredéke. Alul keskeny, négyszögletes (eredetileg összefüggő, jelenleg törött és hiányos) lábazati lemez, amely két szomszédos oldalával szabadon áll. Ezen jobb oldalt attikai oszloplábazat, rajta tőből letört oszloptörzs csonkjával. Az oszloplábazat hátoldala az egykori hátlaphoz illeszkedő, törött felület. Felépítése: legalul rézsűs talplemez, sarkain rézsűs bemetszésekkel; alsó nagyobb párnatag, aminek az alsó széle túlnyúlik a talplemezen; homorlat; felső kisebb párnatag; legfelül lábazattal egybefaragott oszloptörzs csonkja. A lábazat hátoldala az alsó párnatag alatt függőleges sík, mögötte ezzel 45 fokos szöget bezáró függőleges illesztési felület. A töredék bal szélén az oldallap tömbjéből domborműként kiemelkedő, vakárkádokkal és pálcatagos párkányokkal tagolt trónus, rajta férfialak testének töredéke. Bal karja könyéknél letört, felsőtestének jobb oldala a jobb karral és a fejjel együtt hiányzik. Egykor jogart tartó jobb kézfeje a jobb lábán nyugszik, amelynek a térd alatti része szintén letört. Ruházata övvel átkötött, sűrű párhuzamos redőkbe rendezett, földig érő tunika és nyak előtt szalaggal összefogott palást. Ez utóbbi a bal vállon átvetve a figura hátán lóg, majd a bal kéz alatt hátulról előre húzva öblös ráncokat vet a két láb között, és a jobb térdről csüng alá. A tunikán bóluszalapozás, a köpeny külsején lapis lazuli, a bélésén vörös festés nyomai.
A saroktöredék egyes darabjai Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátság romterületének különböző pontjain (a törzs alsó része és az oszloplábazat a templom északi kereszthajójának északkeleti sarkában; a bal lábfej ismeretlen lelőhelyről; a törzs felső része szórványból) kerültek elő 1971 előtt és 1975-ben. A több darabból összeillesztett sarok és ülő alak töredéke annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos árkádok alatt, trónuson ülő (a hosszoldalakon), illetve álló (a rövidoldalakon) alakok jelentek meg.
A fenti domborműtöredék a síremlék egyik hosszoldalának a jobb sarkát díszítette.
Gerevich, László, A pilisi ciszterci apátság, Studia comitatensia: tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1984, 9. o., 47, 52d.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, 148-151. o., IV-21c. sz. (Takács Imre).
Vorwerk, Ursula – Schurr, Eva (eds.), Die Andechs-Meranier in Franken : Europäisches Fürstentum im Hochmittelalter: Ausstellung, Verl. Ph. von Zabern, Mainz am Rhein, 1998, 1.21.e. sz. (Imre Takács), 193.
Marosi, Ernő, A gótika Magyarországon, Stílusok – korszakok, Corvina, Budapest, 2008, 19, 35. o., 13.
Benkő, Elek, “Gertrúd királyné sírja a pilisi ciszterci monostorban”, in: Majorossy, J., Egy történelmi gyilkosság margójára: Merániai Gertrúd emlékezete, 1213-2013, 2014, 173-188. o.
Takács, Imre, “A Gertrúd-síremlék rekonstrukciójának kérdései”, in: Majorossy J., dr. (szerk.): Egy történelmi gyilkosság margójára. Meráni Gertrúd emlékezete, 1213-2013, Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2014, 189-202. o.
Takács, Imre, “The Tomb of Queen Gertrude”, Acta historiae artium Academiae Scientiarum Hungaricae 56 (2015), 5-88. o., 3.17. sz., 58. 104-105.
Takács, Imre, A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában, Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 124-158. o., 545-546, 575.
Barral, i Altet, Xavier – Lővei, Pál – Lucherini, Vinni – Takács, Imre (eds.), The art of medieval Hungary, Viella, Roma, 2018, 171-172. o., 158, 160.
Ritoók, Ágnes – Simonyi, Erika (eds.), Árpádok országa: tanulmányok és katalógus, Magyar Nemzeti Múzeum; Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2022, 26.3. sz. (Veress Orsolya).
Barral, i Altet, Xavier – Lővei, Pál – Lucherini, Vinni – Takács, Imre (eds.), Művészet a középkori Magyarországon, Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2024, 130. o., 158.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.