Saroktöredék ülő alak torzójával és oszloplábazattal Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Domborműről letört, hat darabból összeragasztott saroktöredék, bal oldalon ülő alak torzójával, jobb oldalon attikai oszloplábazattal. A töredék bal, illetve hátsó oldala törött; alja vízszintes illesztési felület töredéke. Alul keskeny, négyszögletes (eredetileg összefüggő, jelenleg törött és hiányos) lábazati lemez, amely két szomszédos oldalával szabadon áll. Ezen jobb oldalt attikai oszloplábazat, rajta tőből letört oszloptörzs csonkjával. Az oszloplábazat hátoldala az egykori hátlaphoz illeszkedő, törött felület. Felépítése: legalul rézsűs talplemez, sarkain rézsűs bemetszésekkel; alsó nagyobb párnatag, aminek az alsó széle túlnyúlik a talplemezen; homorlat; felső kisebb párnatag; legfelül lábazattal egybefaragott oszloptörzs csonkja. A lábazat hátoldala az alsó párnatag alatt függőleges sík, mögötte ezzel 45 fokos szöget bezáró függőleges illesztési felület. A töredék bal szélén az oldallap tömbjéből domborműként kiemelkedő, vakárkádokkal és pálcatagos párkányokkal tagolt trónus, rajta férfialak testének töredéke. Bal karja könyéknél letört, felsőtestének jobb oldala a jobb karral és a fejjel együtt hiányzik. Egykor jogart tartó jobb kézfeje a jobb lábán nyugszik, amelynek a térd alatti része szintén letört. Ruházata övvel átkötött, sűrű párhuzamos redőkbe rendezett, földig érő tunika és nyak előtt szalaggal összefogott palást. Ez utóbbi a bal vállon átvetve a figura hátán lóg, majd a bal kéz alatt hátulról előre húzva öblös ráncokat vet a két láb között, és a jobb térdről csüng alá. A tunikán bóluszalapozás, a köpeny külsején lapis lazuli, a bélésén vörös festés nyomai.

A saroktöredék egyes darabjai Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátság romterületének különböző pontjain (a törzs alsó része és az oszloplábazat a templom északi kereszthajójának északkeleti sarkában; a bal lábfej ismeretlen lelőhelyről; a törzs felső része szórványból) kerültek elő 1971 előtt és 1975-ben. A több darabból összeillesztett sarok és ülő alak töredéke annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos árkádok alatt, trónuson ülő (a hosszoldalakon), illetve álló (a rövidoldalakon) alakok jelentek meg.

A fenti domborműtöredék a síremlék egyik hosszoldalának a jobb sarkát díszítette.