A szentek közössége. Táblakép kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár jobb oldali mozgó szárnyának hétköznapi oldalán, balra lent
Régi Magyar Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1733–1735 között |
| Tárgytípus | templomi berendezés |
| Anyag, technika | ólom |
| Méret | szoborméret: 200 cm |
| Leltári szám | 76.4M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria, Első emelet, 19. századi művészet, 18–19. századi szoborgaléria |
A két hódoló angyal a Szent Márton és a koldus-szoborcsoport kísérőjeként a pozsonyi Szent Márton-dóm főoltárához tartozott egészen a templom 19. századi felújításáig. Az oltár összképét egy korabeli fénykép őrizte meg.
A két, életnagyságúnál nagyobb angyal – mozdulata, kéztartása és a drapéria elrendezésének apróbb eltérései mellett – lényegében szimmetrikus. Méltóságteljes égi lények, jóllehet szépen megformált testük nagyon is valóságos. Tartásuk a bensőséges és tökéletes hódolatot fejezi ki. A plasztika szépségeit kiemeli az anyag, az ólom finom szürke színe és selymes fénye. Alkotójuk, Georg Raphael Donner bécsi szobrász korai időszakában Pozsonyban dolgozott Esterházy Imre hercegprímás szolgálatában. Az ő megrendelésére készült a dóm baldachinos főoltára is 1733–1735-ben, amellyel Donner az ólmot, ezt az új, korábban kevéssé használt anyagot meghonosította a közép-európai szobrászatban.
Mojzer, Miklós (ed.), A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei, Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 147.
Mojzer, Miklós (ed.), Ungarische Nationalgalerie Budapest: Alte Sammlung, Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 147.
Mojzer, Miklós (ed.), The Hungarian National Gallery: The Old Collections, Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 147.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.