Zarándok egy Szent Jakab legendából Zalaszentgrótról (?)
Régi Magyar Gyűjtemény
Párkánytöredék Pilisszentkeresztről
| Készítés ideje | 1050 körül |
|---|---|
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | forrásvízi mészkő |
| Méret | 23,5 × 69 × 49 cm |
| Leltári szám | 55.1570 |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A palmettafüzérrel díszített, negyedhengertagos párkánytöredék feltehetően a mai Pilisszentkereszt település külterületén fekvő, 11. században létesített királyi udvarház kápolnájához tartozott. A kőtöredéket a 20. század elején a pilisszentkereszti erdészház istállójának küszöbköveként használták, innen került 1913-ban az iskolába, majd először a Magyar Nemzeti Múzeumba, onnan a Szépművészeti Múzeumba (1936–39), s végül, a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményébe (1974).
A kőfaragvány két rövid oldala törött, hátoldala durván faragott, alján és tetején elnagyolt illesztési felület látszik. Az alja és a homlokoldali díszítés között tagolatlan derékszögű visszametszés húzódik. A hasáb alakú faragvány elülső, negyedhengertagos oldalát két sorba rendezett palmetták díszítik, melyeket felül keskeny, enyhén előreugró perem zár le. A mélyített háttér előtt egymással összefonódó palmettadísz felső sorát alul indagyűrűvel összefogott hétágú palmetták alkotják (három egész és egy töredékes), melyeket íves, a palmetták lefelé hajló, alsó leveleiben végződő indák kötnek össze egymással. Az alsó sor a töveiknél szintén összefogott, egymás felé forduló levelekből kialakított félpalmettákból (kettő egész, kettő csonka) áll, amelyek közepéről váltakozó állású hármas levelek nyúlnak fel, és fonódnak rá a felső palmettasort összekötő indákra. A palmettákat mindkét sorban kettős vájat tagolja, amíg azonban a felső sor palmettáit finomabb faragás jellemzi, addig az alsó sor levelei elnagyoltabbak. A pilisi romterületről előkerült további kőfaragványok (többnyire párkány- és tagozattöredékek) ugyanezt, vagy ennek a kétsorba rendezett kompozíciónak a változatait mutatják, és bár rendkívül töredékes formában, de a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében található másik pilisszentkereszti palmettás párkánytöredéken (ltsz. 95.2M) is jól kivehető a nagyobb darabon teljes egészében fennmaradt kétsoros palmettakompozíció változata.
Maga a kétsoros palmettadíszítés a 11. századi magyarországi kőornamentika egyik legjellegzetesebb eleme. A pilisszentkereszti töredékeken megjelenő palmettamotívum legközelebbi magyarországi párhuzamai a Gizella királyné által megkezdett (második) veszprémi székesegyházból, valamint másodlagos felhasználásból Sződről, eredetileg feltehetően az I. Géza király alapított váci székesegyházból (mindkettő többek között a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében, az előbbi leltári száma: 53.581, az utóbbié: 54.320-54.321), illetve Tihanyból, Szekszárdról és Dombóról ismertek. A pilisszentkereszti faragvány a veszprémi és a sződi faragványok által képviselt fejlődési sor köztes állomását jeleníti meg. E kétsoros palmettás frízkompozíció legközvetlenebb külföldi analógiája –a korábbi bizánci példák mellett– a lundi (Svédország) székesegyház nyugati kapujának egyik bélletívén tűnik fel. Ez a kevés számú külföldi példa, illetve a magyarországi előfordulások relatíve nagy száma, valamint az ezek közt kimutatható stiláris kapcsolatok egyaránt arra utalnak, hogy ez a kompozíciós típus magyarországi sajátosságnak lehetett.
A pilisi töredékek, s ezáltal a pilisi királyi kápolna építési idejét is elsősorban a kétsoros palmettamotívumok egymáshoz viszonyított változatai és az azokból rekonstruálható fejlődési sor, illetve az egyes faragványok lelőhelyeinek az alapítási dátumai határozzák meg, ami alapján arra következtethetünk, hogy a pilisszentkereszti palmettamotívumos leletcsoport a 11. század középső évtizedeiben készülhetett.
Kutnyánszky Ildikó
Bibliográfia
Gerevich, László, A pilisi ciszterci apátság, Studia comitatensia: tanulmányok Pest megye múzeumaiból, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1984, 3. o., 5.
Mojzer, Miklós (ed.), The Hungarian National Gallery: The Old Collections, Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 1. sz. (Gyöngyi Török).
Mojzer, Miklós (ed.), Ungarische Nationalgalerie Budapest: Alte Sammlung, Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 1. sz. (Gyöngyi Török).
Mojzer, Miklós (ed.), A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei, Corvina Kiadó, Budapest, 1984, 1. sz. (Török Gyöngyi).
Horler, Miklós (ed.), Lapidarium Hungaricum: Általános helyzetkép 1., Lapidarium Hungaricum : Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye, Országos Műemléki Felügyelőség – Országos Tudományos Kutatási Alap, Budapest, 1988, 116. o.
Tóth, Sándor – Tóth, Melinda – Marosi, Ernő, Mikó, Árpád – Takács, Imre (eds.), Pannonia regia: Művészet a Dunántúlon 1000-1541, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1994/3, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1994, I-2a. sz. (Tóth Sándor).
Takács, Imre – Cséfalvay, Pál, Paradisum plantavit: bencés monostorok a középkori Magyarországon : kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban: Exhibition at the Benedictine Archabbey of Pannonhalma
Benedictine Monasteries in Medieval Hungary, Pannonhalmi Főapátság, Pannonhalma, 2001, 234, 261 o. (34. jegyzet), 406, 408, 410.
Marosi, Ernő – Galavics, Géza – Wehli, Tünde – Mikó, Árpád, Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig, Egyetemi könyvtár, Corvina, Budapest, 2001, 23. o.
Horváth, Sándor, dr. – Legeza, László, dr. (eds.), Ciszterci apátság Pilisszentkereszten, Mikes Kiadó, Budapest, 2007, 29. o.
Tóth, Sándor, Román kori kőfaragványok a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében, A Magyar Nemzeti Galéria szakkatalógusai I/1., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2010, 11-12. o., 3. sz.
Simon, Anna, “Bogyay Tamásnak tisztelettel. Tóth Sándor”, Ars Hungarica 4. (2012), 121-135. o., 127, 128. o.
Takács, Imre, A francia gótika recepciója Magyarországon II. András korában, Balassi Kiadó, Budapest, 2018, 65. o.
Suba, Katalin, 11. századi kőfaragványok a pilisi apátság területéről, Thesaurus mediaevalis B., Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2021, 10, 13-16, 21. o., 1. sz., 24.
Barral, i Altet, Xavier – Lővei, Pál – Lucherini, Vinni – Takács, Imre (eds.), Művészet a középkori Magyarországon, Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2024, 109. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
A gyűjtemény további műtárgyai
