En
Vissza a találatokhoz

Faustulus rábízza Romulust és Remust feleségére Vincenzo Camuccini

Alkotó

Vincenzo Camuccini Róma 1771 – 1844 Róma

Kultúra itáliai
Készítés ideje 1825 körül
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, vászon
Méret

45 × 66,2 cm

Leltári szám 2007.3
Gyűjtemény Régi Képtár
Kiállítva Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai művészet 1700–1850, XXIX. terem

Amulius úgy lett Alba Longa királya, hogy elhódította az uralmat bátyjától Numitortól. Numitor lánya viszont, Rhea Silvia Mars istentől származó ikreket szült, Romulust és Remust, akik végül megölték a trónbitorlót. Előzőleg Amulius az ikertestvéreket teknőben a Tiberiszre tette, hogy a folyóban leljék halálukat. A víz azonban partra vetette a csecsemőket, akikre rátalált a pásztor Faustulus, és átadta őket feleségének, Acca Larentiának. Róma mitikus alapítóinak ezt a megmentését látjuk Camuccini festményén, vagyis Róma alapítás-történetének egy epizódját egy római mester művén. Camuccini a klasszicizmus számos festőjének egyike, életművének nagyobbik része már a 19. század első felében készült. Nem véletlen, hogy a stílusirányzatot Itáliában „neoclassicismo”-nak nevezik, hiszen az olasz festészetben a klasszicizáló áramlatok közül ez már a negyedik, méghozzá a leginkább akadémikus, leginkább teória- és normakövető irányzat. Camuccini számára nem csak Winckelmann elmélete és a görög-római szobrászat emlékei nyújtottak mintát, hanem a 16. századból Raffaello, a 17. századból Guido Reni és Domenichino, a 18. századból pedig, többek közt Pompeo Batoni alkotásai. Ezen a művén is a kompozíció minden részletében világosan tagolt és kiszámított, a formák simára csiszoltak, az előadásmód színpadiasan szentimentális és patetikus. A festői spontaneitás semmilyen megnyilvánulásának sem lehet itt helye. A két főszereplő tettének erényességét és jelentőségét négy mellékszereplő deklamáló gesztusai nyomatékosítják.

©Tátrai Vilmos

Bibliográfia

Tátrai, Vilmos – Dobos, Zsuzsanna – Béres, Csenge Júlia, A Summary Catalogue of Italian Paintings, 1250-1800: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2024, 52. o.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk

Szépművészeti Múzeum
Adatkezelési áttekintés

Honlapunk a lehető legjobb szolgáltatás nyújtása és használatának megkönnyítése érdekében sütiket használ.

A szépművészeti Múzeum részletes Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatója itt található.

Az oldalon használt sütikről itt adunk részletes tájékoztatást.