A királyok imádása
Régi Képtár
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | flamand |
| Készítés ideje | 1618–1620 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 187 × 156 cm |
| Leltári szám | 749 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1600–1700 és Brit festészet 1600–1800, III. terem |
A római hős, Gaius Mucius vakmerőségéről és helytállásáról szóló történet több ókori szerzőnél (Livius, Plutarkhosz, Valerius Maximus) megtalálható, s mint a bátor hazafiság példája a barokk festészetben különösen kedveltté vált. A benne megnyilatkozó férfias erények, az önuralom és a bátorság a neosztoicizmus akkor divatos filozófiájának éppúgy megfelelt, mint az ellenreformáció mártírkultuszának. Kifejezésére a festő színpadias gesztusokat, erőteljes formákat és élénk színeket használt. A mozgalmas és nagyszabású kompozíció Rubens invenciója, de a kivitelezésben valószínűleg műhelyének is része volt, és nem zárható ki Van Dyck közreműködése sem. Az újabb kutatások szerint azonban nem lehet azonos azzal a képpel, melyet Rubens – ugyanezzel a témával – 1628-ban a spanyol király számára szállított, mert az nagyobb méretű kellett hogy legyen, és feltehetőleg az Alcázarban pusztító 1734-es tűz áldozatául esett. Azonban éppen a mondanivaló aktualitása és a sikeres festői megoldás indíthatta a mestert egy második változat megfestésére, s ez látható ma Budapesten. A téma több kisméretű feldolgozása is fennmaradt, de nem tudjuk, melyik tekinthető esetleg vázlatnak, mert azok inkább redukálják, másolják a sikeres kompozíciót.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister: Museum der Bildenden Künste Budapest 1-2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 594-596. o., 210.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.