Oroszlánfejes ágy töredéke
Egyiptomi Gyűjtemény
| Készítés ideje | Kr. e. 16–11. század (1539–1077 körül) |
|---|---|
| Tárgytípus | szkarabeusz, pecsétlő, szkaraboid, intaglió és hasonló tárgyak |
| Anyag, technika | zsírkő |
| Méret | 0,9 × 1,4 × 1,9 cm |
| Leltári szám | 51.995 |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A zsírkőből kifaragott amulett felső része ganajtúró bogarat (Scarabaeus sacer) formáz. A homokban trágyagalacsint görgető szkarabeuszbogár természetes viselkedése már a korai időktől összekapcsolta ezt az állatot a hajnalban felragyogó és újjászülető napistennel. A szkarabeusz, amelynek egyiptomi jelentése ’az, aki életre kel’, az ókori egyiptomi elképzelések szerint az új élet születését és a túlvilági újjászületést egyaránt jelképezte. Az amulett alsó, ovális oldalára vésett szimmetrikus felirat III. Thotmesz fáraó (Kr. e. 1479–1425 körül) trónra lépéskor kapott nevét és királyi jelzőit tartalmazza. Személye, hosszú uralkodásának és sikeres katonai hódításainak eredményeként, az egyiptomi történelem folyamán idővel legendássá vált, ezért nem véletlen, hogy nevével gyakran találkozunk szkarabeuszokon az Újbirodalomtól egészen a Későkorig (Kr. e. 664–332). Az ókori egyiptomiak a királyneveknek vagy a győztes királyra utaló jelzőknek az istenek nevéhez vagy ábrázolásaihoz hasonlóan erős védelmezőerőt tulajdonítottak. A szkarabeuszamulettek a legnépszerűbb mágikus tárgyak közé tartoztak, amelyek megvédelmezhették a halandók testét életükben, vagy segíthették őket túlvilági utazásuk során. A hosszanti oldalán átfúrt amulettet eredetileg láncra fűzve vagy gyűrűbe foglalva viselték.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.