Fiú képmása, valószínűleg André Vaillant Wallerant Vaillant

Vaillant a franciaországi Lille-ben született, de élete legnagyobb részét, feltehetőleg felekezeti okokból, kálvinistaként Hollandiában töltötte. Művészi pályája főként Amszterdamhoz kötődik, de mint Erasmus Quellinus tanítványa néhány évig Antwerpenben élt. A festőcéh tagja Middelburgban lett, majd Frankfurtban, Heidelbergben és Párizsban is dolgozott. Festői munkássága zömét portrék teszik ki, ugyanakkor, mint a mezzotinto technika egyik első művelője, sok más témát is feldolgozott grafikai lapjain. A budapesti festménynek is van egy mezzotinto változata. A grafikai lap egyik példányának hátoldali felirata szerint a képmás modellje a szintén festő és metsző André Vaillant (1655-1693), Wallerand Vaillant féltestvére, egyben első tanítómestere. Ha a modellnek ezt az azonosítását nem tekinthetjük is maradéktalanul bizonyítottnak, annyi mindenképp bizonyos, hogy az ábrázolt mesterkéletlen, kötetlen beállítása a festő és a modell közötti meghitt, bensőséges kapcsolatra vall. A társadalmi ranglétra egy magas fokán lévő és a festővel csak megrendelőként kapcsolatban álló modell több attribútumot és ceremoniálisabb pózt követelt volna magának. A diszkréten kivilágosodó háttér előtt megjelenő rokonszenves ifjú komoly kifejezése, az arcot és a kezet szinte simogató fény, a széktámlára támaszkodó jobb kar természetes tartása, a fekete kalap vetette árnyék, a fejhez simuló selymes haj és a ruha lágy redőzése világos képet adnak Vaillant magas szintű mesterségbeli tudásáról és beleérző képességéről.
©Tátrai Vilmos