Ívtöredék domborműrészlet kontúrjával Gertrúd királyné síremlékéből Francia mester

Domborműről lehasadt ív töredéke domborműrészlet törésfelületével. A megmunkált homlokoldalán kívül minden oldala törött. A töredék egy háromkaréjos vakárkád középső és jobb oldali ívének a belső szegmensét tartalmazza a háttérsík egy részével. A középső ívben egy domborművű alak fejéhez tartozó törésfelület található. A töredék teljes felületén tűz okozta vörös elszíneződés látszik.

A töredék Gerevich László pilisszentkereszti ásatásán, a ciszterci apátsági templom főhajójában került elő 1975-ben. Kialakítása és lelőhelye alapján annak a francia szobrász által Magyarországon faragott díszes síremléknek volt a része, amit a pilisi erdőben, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd királyné sírja fölé emeltek 1220 körül. A finoman profilozott, gerecsei vörös mészkő lábazati párkányból és fedlapból, valamint az általuk közrefogott, aranyozott és színesre festett domborművekkel díszített, szürkés-sárgás homokkőből faragott oldallapokból álló tumba tetején Gertrúd királyné szintén homokkőből faragott és festett, életnagyságú halotti portrészobra, az ún. gisant feküdt, feje alatt párnával, a párnát egy-egy kezükkel két oldalról tartó, másik kezükben füstölőt lóbáló angyalokkal körülvéve. A domborműves oldallapokon, architektonikus részletekkel aprólékosan kidogozott háromkaréjos vakárkádok alatt, trónuson ülő (a hosszú oldalakon), valamint álló (a rövid oldalakon) alakok jelentek meg.

A töredék még a törött, csonka állapota ellenére is rendkívül sok információt hordoz mind a töredék síron belüli helyére, mint a síremlék rekonstrukcióra vonatkozóan. Egyrészt ezen magasabb az árkádív alatti fej törésfelülete, mint az oldallapokhoz kapcsolt ülő figurák fejei, másrészt a középső karéj boltívének a formája eltér a hosszanti oldalakon lévő vakárkádok középső, szabályos félköríveitől. Mindkét eltérés arra utal, hogy ez a töredék nem illeszthető be a hosszú oldallapok háromkaréjos vakárkádjainak és az alattuk trónoló figurák sorozatába, hanem a síremlék egyik rövid oldalán, egy, a hosszú oldallapokétól eltérő arányú háromkaréjos árkádsor része lehetett, amely alatt álló figurák helyezkedtek el. Az egyetlen fennmaradt álló figura töredéke (ltsz. 90.22.24M) és az ívtöredék eltérő törésfelületei nem illeszthetők össze, vagyis míg az álló alak a rövid oldal bal szélén helyezkedett el, addig az ívrészlet, rajta egy figura fejének a kontúrjával a jobb szél felső szegmensében lehetett.