Fiatorony a kassai Szent Erzsébet-székesegyházból
Régi Magyar Gyűjtemény
Befejezetlen sírkő töredéke zászlórudat tartó páncélos karral feltehetően Budáról
| Készítés ideje | 16. század eleje (?) |
|---|---|
| Tárgytípus | kőfaragvány |
| Anyag, technika | gerecsei vörös mészkő |
| Méret | 85 x 52 x 29 cm |
| Leltári szám | 58.3M |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria, Földszint, Reneszánsz Kőtár, Kőtár |
A figurális vitézi síremlékek csoportjához tartozik a Régi Magyar Gyűjteményben őrzött zászlórudat tartó páncélos jobb kezet ábrázoló sírlaptöredék, amely a gyűjtemény egy másik sírkőtöredékével (Leopold Dax (†1481 után) budai bíró síremlékének töredéke, ltsz. 58.6M) együtt került elő az 1930-as években, a Szépművészeti Múzeum északi kertjében. A töredék eredeti származási helye ismeretlen, de a másik sírkőtöredék egyértelmű budai eredete arra utal, hogy feltehetően ez is a budai Várnegyedből került a 20. század elején a Szépművészeti Múzeumba.
A gerecsei vörös mészkőből faragott töredék egy nagyméretű, téglalap alakú sírlap bal felső sarkából származik. Két ép, egymáshoz derékszögben illeszkedő függőleges oldala durván faragott sík, míg a többi oldala szabálytalan törésfelület. Az alja durván hasított, nagyjából vízszintes sík. A domborművet hordozó előoldalát a két ép oldala mentén keskeny, feliratnélküli, csiszolt sáv kereteli, amely egy homorlattal visszamélyített belső tükröt fog közre. Innen emelkedik ki az egykor egészalakban ábrázolt páncélos vitéz jobb vállának kerek vállvérttel, jobb karjának karvérttel borított részlete. A válltól balra simára csiszolt felületű, plasztikusan megformált, ívesen kidomborodó zászló látható, amelynek az elkeskenyedő vége egy zászlórúd köré tekeredik.
A zászló alsó, tekeredő részének a csiszolatlan felülete, valamint a zászlótartórúd felső végének, a belső tükör sarkának, a váll fölött látható kis méretű hajrészletnek az elnagyolt, kezdetleges állapota, illetve a keretről hiányzó körirat egyaránt arra utal, hogy a sírlap kidolgozását sosem fejezték be.
A típusa alapján a 16. század elejére keltezett sírlap feltehetően a Budán tevékenykedő városi sírkőfaragó műhely harmadik generációjának lehetett a terméke; tervezett tulajdonosáról, valamint a síremléknek a félbehagyás utáni sorsáról nincsenek adataink.
Bibliográfia
Horler, Miklós (ed.), Lapidarium Hungaricum: Általános helyzetkép 1., Lapidarium Hungaricum : Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye, Országos Műemléki Felügyelőség – Országos Tudományos Kutatási Alap, Budapest, 1988, 17. sz. (Török Gyöngyi).
Lővei, Pál, Porfír, kő, márvány. 1. kötet: kőanyagok, kőfaragók, kőberakások a középkori Magyarországon, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022, 209-210, 213. o.
Lővei, Pál, Porfír, kő, márvány. 2. kötet: kőanyagok, kőfaragók, kőberakások a középkori Magyarországon, ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2022, 310.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
A gyűjtemény további műtárgyai
