Frances Stuart (1648–1702), Richmond és Lennox hercegnőjének képmása
Régi Képtár
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | spanyol |
| Készítés ideje | 1808–1812 között |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 68 × 50,5 cm |
| Leltári szám | 760 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Második emelet, Európai művészet 1700–1850, XXVIII. terem |
Hamis dilemma, hogy Goya vajon az utolsó óriás a régi mesterek között avagy az első modern géniusz: nem két éra mezsgyéjén áll, inkább ő maga a korszakhatár. Egykor gondtalan rokokó palotadekorációit és virtuóz, nagyvonalú portréit ünnepelték; ma inkább azt a Goyát övezi rajongás, aki a festészet számára felnyitotta Pandora szelencéjét, s először elevenítette meg az emberi lélek belső démonait és a háború iszonyatát.
A vízhordó lány Goya mindkét arcát magán viseli. Első pillantásra egyszerű paraszti életképnek tűnik: egy tenyeres-talpasságában is éteri bájjal telt, hamvas ifjú leány vizet és elemózsiát visz valakinek. Meg is találni a figura előzményét a húsz évvel korábbi falikárpit-terveken, amiket Goya a madridi királyi udvarnak készített, Európa egy optimista pillanatában, amikor úgy tűnt, a felvilágosodás elhozza az általános jólétet. Csakhogy a világ nagyot fordult azután, és mire a kép megszületett, Spanyolországot Napóleon véreskezű seregei dúlták. A kárpitok édeni, napfényes derűje tovatűnt, helyette valami komor nyugtalanság érződik a levegőben. Valóban, a háborút látjuk, mégpedig az egyszerű lakosok szemszögéből: a víz Zaragoza névtelen hőseinek kell, akik szinte puszta kézzel tartották fel a hódítókat. Itt mégsem a szenvedés uralkodik, mint a híres metszet-sorozat, A háború borzalmai lapjain. A leány alakja – Goyától szokatlan pátosszal – szinte emlékművé magasztosul: a világ kizökkent rendjét helyreállítani igyekvő nép makacs, hétköznapi hősiességének szobrává.
Vécsey Axel
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister: Museum der Bildenden Künste Budapest 1-2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 276-278. o., 173.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery: A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings; Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 153. o.
Zima, Szabolcs, Remekművek: a világ leghíresebb festményei és szobrai, Graph-Art Kft, Debrecen, 2007.
Nyerges, Éva, Spanish Paintings, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2008, 198-201. o., 92. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.