Szent Pál megtérése
Régi Képtár
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1385 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | tempera, arany, nyárfa |
| Méret | 139 × 86,5 cm |
| Leltári szám | 36 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250–1600, XII. terem |
Bármily monumentálisnak tűnik is, a festmény csak töredék: eredetileg egy hatalmas méretű oltárkép bal oldali tábláját alkotta. A főképeken Szent Nemesiust, a keresztény hitéért kivégzett római katonatisztet, és Keresztelő Szent Jánost látjuk. Az oltárkép mára elveszett középső mezőjében egykor Mária mennybevitele jelent meg, jobbra két további szent állt: Benedek és Nemesius lánya, Lucilla (Cambridge, MA, Fogg Art Museum).
A predella (talapzat) témája a főtáblákon ábrázolt szentek vértanúhalála. Itt – a főtáblákra jellemző kis mélységű térrel ellentétben – a térábrázolás bonyolultabb módszereivel kísérletezett a festő.
Spinello Aretino szülővárosában, Arezzóban és több más toszkán városban dolgozott (Lucca, Firenze, Pisa, Siena). Az oltárkép Luccában készült az olivetánus rend római Santa Maria Nuova-temploma számára, ahol Szent Nemesius és Lucilla ereklyéit őrizték. Lehet azonban, hogy mégsem Rómában állították fel, hanem a rend központi kolostorában, a Monte Oliveto Maggiore-apátság templomának főoltárán, ahol a források a 16. század közepétől feljegyezték.
A mű különlegessége, hogy nemcsak a festő, hanem az asztalos és az aranyozómester nevét is feltüntették egykor a három főtábla alatt.
Lederer, Sándor, “A Szépművészeti Múzeum firenzei trecento-képei”, Szerző kiadása, Budapest, 1918, 18-39 o.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister: Museum der Bildenden Künste Budapest 1-2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 660-662. o., 10.
Szigethi, Ágnes – Nyerges, Éva – Ruzsa, György – Barkóczi, István – Tátrai, Vilmos, Tátrai, Vilmos (ed.), Old Masters’ Gallery: A Summary Catalogue of Italian, French, Spanish and Greek Paintings; Museum of Fine Arts Budapest 1, Budapest, 1991, 114. o.
Sallay, Dóra, Corpus of Sienese Paintings in Hungary, 1420-1510, Centro Di, Florence, 2015, 54. o.
Sallay, Dóra, “Die Sammlung früher Malerei des Johann Anton Ramboux”, in Sölter, U., Italien so nah. Johann Anton Ramboux (1790–1866), Clemens-Sels-Museum Neuss, Neuss, 2016, 56–69. o., 6. ábra.
Tátrai, Vilmos – Dobos, Zsuzsanna – Béres, Csenge Júlia, A Summary Catalogue of Italian Paintings, 1250-1800: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2024, 275. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.