Salamon ítélete Giulio Campi

A Királyok első könyvének (3, 16-28) történetében az igazságos Salamon csellel deríti ki, a két perlekedő asszony közül melyiké az életben maradt gyermek: „S a király így szólt: „Vágjátok ketté az élő gyermeket, s adjátok az egyik felét az egyiknek, a másik felét a másiknak!” Akkor az az asszony, akinek a gyerek a sajátja volt – mivel fölébredt benne a fia iránti szeretet –, azt mondta a királynak: „Engedelmeddel, uram, adjátok oda neki a gyermeket, ne öljétek meg!” A nagyméretű, enyves temperával festett kép eredetileg egy nyolc jelenetből álló sorozathoz tartozott, amely a bresciai Palazzo della Loggia bírói tanácstermének falait díszítette. Ennek megfelelően a festmények a görög és római történelemből valamint az ótestamentumból vett olyan témákat ábrázolnak, amelyek a bíráskodással, az igazságszolgáltatással függenek össze. A nyolc közül hét kép mind a mai napig Bresciában látható, ha nem is eredeti helyén, hanem a Tosio e Martinengo Képtárban. Műkereskedelem útján, Pulszky Károly egyik vásárlásának köszönhetően csak a Salamon ítélete került 1893-ban Budapestre. A sorozat kivitelezésében Giulio Campi öccse, Antonio Campi is közreműködött, de a budapesti kép teljes egészében Giulio műve. A cremonai mester mintaképei Raffaello és követői, valamint a stílusának eleganciájával kortársaira nagy hatást gyakorló Parmigianino voltak. Ékesen tanúskodik erről az ótestamentumi cselekmény gondosan tagolt, harmonikus, retorikusan ünnepélyes, a drasztikus drámai hatáselemeket kerülő előadásmódja.

©Tátrai Vilmos