Ptah–Szokarisz–Ozirisz-szobor hátoldala

A kis méretű szobor a halotti kontextusban használt, fából készült, festett, úgynevezett Ptah‒Szokarisz‒Ozirisz-szobrok egyik jellegzetes, kronológiailag jól elkülöníthető típusához tartozik. A szobortípus elődei a 20. dinasztia (Kr. e. 12–11. század) idején jelentek meg a sírmellékletek között, későbbi darabjai pedig egészen a Ptolemaiosz-kor végéig használatban voltak. A halotti istenséget ábrázoló szobrot a koporsó és a benne fekvő múmia közvetlen közelében állították fel. Az évszázadok során mind a figurák kidolgozása, mind ikonográfiájuk és színviláguk jelentős változásokon ment keresztül. Egyes darabok hátoldalába vagy talapzatába üreget vágtak, amelybe leggyakrabban kis méretű halotti papiruszt vagy Ozirisz isten újjászületését szimbolizáló úgynevezett gabonamúmiát helyeztek. A szobrokon olvasható felirat lehet hosszabb himnikus szöveg, de rövid áldozati formula is, amely gyakran a halott nevét és címeit, valamint családjának bizonyos tagjait is említi.
A szobor elülső oldala hiányzik, hátsó oldalának polikróm dekorációját vékony gipszrétegre vitték fel. A figura alapszíne fekete, míg a két oszlopban felírt szöveg sárga hátteret kapott. A kék színűre festett parókát kétoldalt egy-egy sólyomfej fogja közre, amelyek az eredetileg a szobor mellkasán lévő uszeh-gallér végeit jelölik. A gallér hátsó része jól kivehető a szobor hátoldalán: alsó sávjait virág és csepp alakú motívumok díszítik. A felirat bizonyos részletei alapján a Ptah‒Szokarisz‒Ozirisz-figura egy akhmimi műhelyben készülhetett valamikor a Ptolemaiosz-korban (Kr. e. 332–30). A szöveg szerint a szobor tulajdonosa egy bizonyos Dzsehutimesz, Hornakht fia volt.