Usébti
Egyiptomi Gyűjtemény
| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr.e. 7–3. század |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | Mészkő |
| Méret | 10,1 × 6,1 × 5,5 cm |
| Leltári szám | 2003.17-E |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az egyiptomi szobrászat egyes alkotásai számtalan funkciót tölthettek be a vallásos gondolkodásban. Ezek között különleges csoportot alkotnak azok a darabok, melyek a földi és isteni világ közt közvetítve a mindennapi emberek számára biztosítottak kapcsolatot a transzcendens szférával a földi bajok isteni erővel történő gyógyításában.
A Hórusz-táblák szobrászati alkotásokkal való kombinálása kétségtelenül a szaiszi kor találmánya, amikor a sztélék, illetve ikongráfiájuk egyes elemei megjelentek különböző istennők szobrain. Ebbe a csoportba tartozik az Íziszt megjelenítő szobortöredék, mely a fejnél végződő háttámlából és a karok tartásából ítélve eredetileg állva ábrázolhatta az istennőt. Ízisz szemei valamikor berakottak voltak, fején a jellegzetes modius-koronát viseli.
A szobor mágikus védelmező erejét az istennő alakja és a háttámla Hórusz-sztélékhez köthető ikonográfiája adja meg. Ízisz az egyiptomi mágia fontos alakja és gyógyítója volt, aki egyes mítoszok szerint Ré napisten kígyómarását is meggyógyította, hogy megtudhassa rejtett nevét. A háttámla ábrázolásának két alakja a Hórusz-sztélék leegyszerűsített ikonográfiáját tükrözi: felül Bész isten kinyújtott nyelvű, maszkszerű arcával, alatta pedig a profilban ábrázolt, meztelen Hórusz-Sed kompozit istenség, akinek a karja felett ábrázolt kígyó utal veszélyes állatok elleni védelmező jellegére.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.