Mária Kleofás, Simon és Jakab. A leibici Szűz Mária mennybevétele-templom Szent Anna-oltárának bal oldali merevszárnyának felső táblaképe
Régi Magyar Gyűjtemény
Jézus bemutatása a templomban. Oltárszárny ünnepi oldalának részlete az okolicsnói ferences templom egykori főoltáráról
| Készítés ideje | 1500–1510 |
|---|---|
| Tárgytípus | táblakép |
| Anyag, technika | fenyőfa, olaj-tojás tempera, aranyozott |
| Méret | 133 × 100 cm |
| Leltári szám | 184.a |
| Gyűjtemény | Régi Magyar Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria, Első emelet, Késő gótikus szárnyas oltárok |
A Bemutatás a templomban táblakép az okolicsnói (ma Okoličné, Szlovákia) obszerváns ferences kolostor templomának középkori főoltárához tartozott. Ünnepi időszakokban a nyitott oltáron Mária életének Krisztus gyermekségéből vett jelenetei voltak láthatók. Az ünnepi ciklus az Angyali üdvözlettel kezdődött (a kép töredéke ma is a kolostor múzeumában található), ezután valószínűleg Krisztus születése és a Királyok imádása (ezek holléte ismeretlen), végül a Bemutatás a templomban következett.
Az oltár hétköznapi nézetén Krisztus szenvedését messzemenő részletességgel ábrázolták: a Siratáson nagy hangsúlyt kapnak a Megváltó vérző sebei. Az oltár ünnepi nézetéből ismert egyetlen teljes kompozíció szintén szorosan kapcsolódik a passióhoz: a Bemutatás a templomban Krisztus gyermekségének egyik jelenete, de itt Simeon próféciája és Mária fájdalma került a jelenet középpontjába.
Lukács evangéliumában olvashatjuk, hogy az ószövetségi törvények szerint Jézust a születését követő 40. napon elvitték a jeruzsálemi templomba, hogy élő áldozattal együtt bemutassák az Úrnak. A galambfiókákkal együtt az oltárra tett gyermekben a jeruzsálemi Simeon felismeri a Messiást, erre utal beszédes kézmozdulata. Tekintete azonban Máriára szegeződik, akinek szívére kard irányul – a festő szó szerint jelenítette meg Simeon próféciáját: „a te lelkedet is éles kard járja majd át”. A kép tehát egyszerre vetíti előre Krisztus szenvedését és a megváltást, miközben az előtte álló hívőt is megszólítja: a Szűzanya ugyanis fájdalmas tekintetét a nézőre szegezi.
Bibliográfia
Radocsay, Dénes, A középkori Magyarország táblaképei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955.
Klaniczay, Tibor – Török, Gyöngyi – Stangler, Gottfried (eds.), Matthias Corvinus und die Renaissance in Ungarn 1458-1541: Schallaburg ’82, Niederösterreichisches Landesregierung Abt.III/2. Kulturabteilung, Wien, 1982.
Mojzer, Miklós (ed.), Ungarische Nationalgalerie Budapest: Alte Sammlung, Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
Mojzer, Miklós (ed.), The Hungarian National Gallery: The Old Collections, Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
Mojzer, Miklós (ed.), A Magyar Nemzeti Galéria régi gyűjteményei, Corvina Kiadó, Budapest, 1984.
Ekserdjian, David (ed.), Treasures from Budapest: Europian Masterpieces from Leonardo to Schiele, Royal Academy of Arts, London, 2010.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
A gyűjtemény további műtárgyai
