En
Vissza a találatokhoz

Egy világ Maximilian Lenz

Alkotó

Maximilian Lenz Bécs 1860 – 1948 Bécs

Kultúra osztrák
Készítés ideje 1899
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, vászon
Méret

121,5 x 186 cm

Szignó

lent, jobbra: M. Lenz 1899

Leltári szám 20.B
Gyűjtemény 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény
Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva

Maximilian Lenz a bécsi századvég jellegzetes művészegyénisége, aki festői tevékenysége mellett szobrászként, tervezőgrafikusként és fametszőként is dolgozott. Gustav Klimt barátja, az 1890-es évek elején a bécsi Künstlerhaus tagja, 1897-ben a Secession egyik alapítója volt. Jelen művét a haladó esztétikai nézeteiről ismert Ver Sacrum című folyóiratban is bemutatták.

Az Egy élet vagy Egy világ címen ismert kép Maximilian Lenz egyik fő műve, amelyet először a bécsi Secession negyedik kiállításán, 1899-ben mutattak be. A festményen egy gondolataiba merülő, sétáló férfit látunk, aki látszólag tudomást sem vesz az őt körülvevő táj szépségéről, a felé közeledő, illetve a réten körtáncot lejtő nőalakokról. Sajátos ellentét feszül hangsúlyozottan modern, civillizált, városi megjelenése és a varázslatos tájban önfeledten lebegő-táncoló lányalakok titokzatossága között. A festményen a Lenzre jellemző, impresszionisztikusan felvitt, hideg pasztellszínek tónusai dominálnak, amelyeket nagyvonalúan ellenpontoz a virágok élénksárga, vörös, rózsaszín és fehér foltjaival. A táncoló alakok könnyed, kötetlen mozgásának ihletforrása az amerikai táncos-koreográfus, Isadora Duncan reformeszméi lehettek, amelyek a test szabad és természetes mozgását népszerűsítették. A kép ugyanakkor a szimbolista művészetfelfogásra jellemző többértelműségnek, a rideg valóság és az idealizált álomvilág szembeállításának líraian megfogalmazott esszenciájaként is értelmezhető.

Lovass Dóra

Bibliográfia

Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.

Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 109., 166. o.

Ruttkay, Helga (ed.), Múzeumi Kalauz: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018, 249. o.

Mácsay, Kriszta – Gimesy, Péter, 19. század, Korszakok a múzeumban, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2023, 206-209. o.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk

Szépművészeti Múzeum
Adatkezelési áttekintés

Honlapunk a lehető legjobb szolgáltatás nyújtása és használatának megkönnyítése érdekében sütiket használ.

A szépművészeti Múzeum részletes Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatója itt található.

Az oldalon használt sütikről itt adunk részletes tájékoztatást.