Vasárnapi iskola Walther Firle

Az egyszerű nép mély humánummal teli, empatikus ábrázolása tette Walther Firlét már fiatalon kora egyik kiemelkedő német festőjévé. Művein a fény főszerepet kap: Firle célja, hogy megmutassa, hogyan viselkedik a legkülönfélébb környezetekben. Erre példa a festő pályájának második nagy formátumú, ünnepelt műve, a Vasárnapi iskola is, amelyen naturalisztikus, de egyúttal költői módon jeleníti meg az egyszerű, szegényes berendezésű szobát, a különféle gyermekkaraktereket. Az ablakon beszűrődő, a színeket finom átmenetekkel, világos tónusokkal moduláló tavaszi fény melankolikus hangulatot kölcsönöz a helyiségnek, ahol a tanítványok áhítatos csendben hallgatják – ki-ki a maga habitusa szerint – a mellettük szinte eltörpülő tanító szavait.

A müncheni Képzőművészeti Akadémián végzett tanulmányait követően Velencében, majd Hollandiában tevékeny festő a németalföldi mesterek műveiből, leginkább a 17. századi holland Pieter de Hooch szobabelsőiből, valamint a kortárs Jozef Israëls kompozícióiból, fénykezeléséből inspirálódva alakította ki egyéni, a müncheni iskola műviességétől eltávolodó stílusát, és vált korának sikeres, keresett zsánerfestőjévé.

Lantos Adriána