Az odaliszk Anne-Louis Girodet de Roucy-Trioson

Anne-Louis Girodet Jacques-Louis Davidnak, a francia klasszicista iskola vezéralakjának egyik legsikeresebb tanítványa volt. Noha tökéletesen elsajátította mestere porcelánszerű, sima festésmódját, művészete merőben eltér az ő szigorú stílusától, túlmutat a klasszicizmus és a romantika hagyományos ellentétén. Egész pályáját az eredetiség, illetve a bizarr, az egzotikum iránti vonzalom jellemzi. Noha előszeretettel választott orientalista témákat, a festő sosem járt Keleten – egzaltált jeleneteinek, karakteres férfiportréinak modelljeit Párizsban találta, Napóleon egyiptomi származású, mameluk harcosai között. 1820 után számos turbános női szépséget festett. Mivel azonban nem találkozhatott keleti asszonyokkal, Girodet egy európai modellt alkalmazott, akinek vonásai több alkotásán is felismerhetők. Az odaliszk címen ismert festményén is ez a bájos női arc jelenik meg, amely kerek állával, hosszú egyenes orrával a klasszikus szépségideált idézi. A lesütött szem érzékelteti, hogy a festmény nem portré, hanem fejtanulmány. A háremhölgy vállát indiai sál takarja, fején pedig csíkos selyemturbán látható. A gazdag színekben pompázó eltérő minták kiemelik a bőr finom árnyékolását, a fehér arcot életre keltő rózsaszín arcpírt. Az odaliszk Domenichino szibilláit, Guido Reni Madonna-ábrázolásait idézi, egyben Jean-Auguste-Dominique Ingres turbános alakjaival is rokon. Noha nem állította ki, a művész elégedett lehetett a képpel, hiszen litográfia, illetve metszet formájában is kiadták, s így művét sokáig csupán reprodukcióban ismerte a nagyközönség.

Kovács Anna Zsófia