Gonzaga páncélban lóháton (verso)
Régi Szobor Gyűjtemény - gipszmásolatok
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1243-1249 (eredeti), 1909 (gipszmásolat) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 200 × 46 × 48 cm |
| Leltári szám | Rg.16 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK), Tanulmányi Látványtár |
A naumburgi dóm 13. század derekán épült, kora gótikus nyugati kórusának pillérein a várost és a templomot alapító donátorok életnagyságú szobrai kaptak helyet, köztük II. Ekkehard (985 körül – 1046) meisseni őrgróf és felesége, Uta von Ballenstedt (1000 körül – 1046) festett homokkő szobra. Bár a szobrok mintegy kétszáz évvel az alapítók halála után készültek, különös életteliségük és egyénített, portrészerű megjelenésük lenyűgözi a mindenkori nézőt. A Naumburgi mester szükségnévvel illetett ismeretlen szobrász a francia katedrálisok (Reims, Noyon, Metz, Amiens és Strasbourg) építőműhelyében kezdhette pályáját, majd német székesegyházak – a névadó Naumburg mellett Mainz és Meissen – szobrászi díszítésében vett részt, feltehetően egy műhely vezetőjeként. A naumburgi dóm nyugati kórusának az 1240-es évekre datálható tizenkét donátorszobra a mester fő műve, és egyben az európai gótikus szobrászat csúcsteljesítménye.
A gipszmásolatot a múzeum 1909-es megrendelésére August Gerber készítette Kölnben, és 1910-ben a Román Csarnokban állították ki. A másolat 1997 és 2015 között a Szépművészeti Múzeum Könyvtárában volt kiállítva.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.