Domborműves tábla a phigaleiai Apollón templom frízéből: amazónok és görögök harca
Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok
| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés helye | Formerei der königlichen Museen zu Berlin |
| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 130-140 (eredeti) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 53 x 182 x 12 cm |
| Leltári szám | Ag.319.1-2 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Római szobrászat |
A márványból faragott Oresztész-szarkofág főoldalának és egyik rövid oldalának gipszmásolata.
A szarkofág képregényként ábrázol egy görög mítoszt. Főszereplője Oresztész, Agamemnón fia, aki a dombormű közepén áll, kivont karddal a kezében. Bosszút állt apja gyilkosain, akiknek holtteste ott fekszik mellette: Klütaimnésztra – a saját anyja –, és annak új férje, a trónjáról letaszított Aigiszthosz. Balra alvó nőalakokat látunk, a bosszúálló Erinüszöket; mindjárt felébrednek, hogy üldözzék az anyagyilkost. A történet az itt hiányzó jobb oldalon záródik le: Oresztész eljutott Apollón delphoi szentélyébe (ezt jelzi a háromlábú állvány, a tripusz), ahol megtisztulást talál.
A Kr. u. 130-140 között készült márványszarkofág rövidebb oldalára szfinxet véstek, mellső mancsa alatt kosfejjel a szárnyas, nőfejű mitológiai lény a sír védelmezője.
A márványszarkofágot ma a vatikáni Musei Vaticaniban őrzik.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, 495. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.