A verekedők Wilhelm von Diez

Az 1872-től a müncheni Képzőművészeti Akadémia oktatójaként tevékeny, iskolateremtő Wilhelm von Diez a történeti zsánerfestészet egyik megújítója volt. A lényegében autodidakta festő elsősorban a 17. századi holland mesterek, legfőképpen Adriaen van Ostade, Adriaen Brouwer és David Teniers műveinek másolásával tökéletesítette művészi eszköztárát, ami azután egyedi stílust eredményezett. A festőiséget hangsúlyozó, dinamikus és a lényegre koncentráló, realista ábrázolásmódja sajátságos színezettel és érzelmekkel telítette a történeti festészetet: Diez anekdotázó kedvvel, pittoreszk hatásokra törekedve dolgozott, és a tanítványainak is ezt a látásmódot adta tovább. Képeinek témáit leggyakrabban a harmincéves és a német–francia háborúkból, valamint a külvárosi kocsmák hangulatából merítette. Előszeretettel jelenített meg elszántan küzdő harcosokat, martalócokat, vándorokat és más jellegzetes karaktereket; esetenként – mint ennél a képnél is – a műveit finom humorral fűszerezte. A 17. századi öltözetet viselő férfiak kártyázás közben összekülönböznek. A katona dühösen galléron ragadja ivócimboráját, az indulat hevében felborítja az asztalt, a jelenetet pedig a háttérben bekandikáló alak rosszalló tekintettel szemléli. A sallangmentes, monokróm háttér előtt ragyogó sárga, fehér és piros, tiszta színek kiemelik a szereplők színpadias gesztusait.

Lantos Adriána