Építőmunkások, Párizs
1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | német |
| Készítés ideje | 1904 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 22,5 x 33 cm |
| Szignó | lent, balra: Wilhelm v. Diez, 1904 |
| Leltári szám | 322.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az 1872-től a müncheni Képzőművészeti Akadémia oktatójaként tevékeny, iskolateremtő Wilhelm von Diez a történeti zsánerfestészet egyik megújítója volt. A lényegében autodidakta festő elsősorban a 17. századi holland mesterek, legfőképpen Adriaen van Ostade, Adriaen Brouwer és David Teniers műveinek másolásával tökéletesítette művészi eszköztárát, ami azután egyedi stílust eredményezett. A festőiséget hangsúlyozó, dinamikus és a lényegre koncentráló, realista ábrázolásmódja sajátságos színezettel és érzelmekkel telítette a történeti festészetet: Diez anekdotázó kedvvel, pittoreszk hatásokra törekedve dolgozott, és a tanítványainak is ezt a látásmódot adta tovább. Képeinek témáit leggyakrabban a harmincéves és a német–francia háborúkból, valamint a külvárosi kocsmák hangulatából merítette. Előszeretettel jelenített meg elszántan küzdő harcosokat, martalócokat, vándorokat és más jellegzetes karaktereket; esetenként – mint ennél a képnél is – a műveit finom humorral fűszerezte. A 17. századi öltözetet viselő férfiak kártyázás közben összekülönböznek. A katona dühösen galléron ragadja ivócimboráját, az indulat hevében felborítja az asztalt, a jelenetet pedig a háttérben bekandikáló alak rosszalló tekintettel szemléli. A sallangmentes, monokróm háttér előtt ragyogó sárga, fehér és piros, tiszta színek kiemelik a szereplők színpadias gesztusait.
Lantos Adriána
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 3. füzet: a, Plastikai művek; b, Az 1913. évi szerzemények; c, Kifüggesztésre, elhelyezésre és kezelésre vonatkozó adatok: d, Sorszámszerinti jegyzék; e, Tárgymutató; f, Javítások; g, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.