Kvíz: Főúri történetek

A magyar barokk festészet műfaji sokszínűsége és történeti gazdagsága számtalan meglepetést tartogat. Milyen ékszereket viseltek a 17. században élt főnemesi asszonyok? Lehet-e mondanivalója egy virágcsendéletnek? Mióta látható Magyarországon II. Rákóczi Ferenc portréja?

Teszteljük le magunkat a kvíz segítségével!
Ne feledjük: az ördög a részletekben rejlik.

Ha kvízünk kitöltésével szeretne részt venni nyereményjátékunkban, kérjük adja meg nevét és email címét az alábbi űrlapon! (Az adatok megadása nem kötelező!)

Nyeremény: 3 játékos számára részvételi lehetőséget biztosítunk egy tetszőlegesen kiválasztott online tárlatvezetésünkre.

A játék időtartama: március 4 - 24.
Eredményhirdetés: 2021. március 25.

A nyerteseket emailben értesítjük.

Adatkezelési tájékoztató
Játékszabályzat

Név

Email

Hozzájárulok, hogy a Nyereményjátékhoz fent megadott adataimat a Szépművészeti Múzeum kiértesítés céljából kezelje, abban az esetben, ha nyertesként kisorsolásra kerülök.

Az Adatvédelmi tájékoztatót és a Játékszabályzatot elolvastam, megértettem és elfogadom.

Magyarországi festő: Herceg Esterházy Pálné, Thököly Éva képmása, 17. század vége

A hercegné hajában zománcozott, drágakövekkel díszített úgynevezett rezgőtűket (reszketőtűket) látunk. Vajon miért kapta ezt az elnevezést ez a különleges ékszer?

A boglárban végződő tűket nehéz volt a hajhoz rögzíteni, így mozgás hatására elmozdulhattak.

A drágaköveket nem szorította a foglalat, így lépéskor mozogtak, rezgő hangot hallattak.

Korabeli levelezésekből tudjuk, hogy a tűben végződő ékszer gyakran megszúrta a hölgyeket, akik valósággal reszkettek a „veszélyes” ékességtől.

Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc képmása, 1712

A II. Rákóci Ferencről Gdańskban készült arckép a magyar barokk portréfestészet legkiemelkedőbb alkotása. Megfestését követően századok elteltével, 1925-ben került vissza Magyarországra. Minek köszönhető a festmény hazatérése?

A magyar állam rendkívül magas összegért a szász királyi családtól vásárolta vissza a festményt.

A festmény Nemes Marcell műgyűjtő ajándékaként került magyar múzeumi tulajdonba.

A Drezda melletti főúri kastély padlásáról előkerült rossz állapotú portré a szász királyi család engedélyével került vissza Magyarországra.

Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval, 18. század

Bogdány Jakab színpompás madaras csendéleteinek megrendelői az angol királyi család és a legfelsőbb arisztokrata családok voltak. Miért egzotikus madarak lettek Bogdány festményeinek főszereplői?

Az 18. századi angol főúri közegben különösen népszerűvé váltak a madaras csendéletek, amelyeken gyakran a festő fantáziáját dicsérő, kitalált szárnyasokat látunk.

Bogdány Jakab világlátott ember volt, aki egzotikus utazásainak emlékeit dolgozta fel alkotásain.

Bogdány festményeinek egzotikus madár szereplőit az angol főúri körökben divatos madárházakban (aviáriumokban) tanulmányozta, majd ornitológiai pontossággal megörökítette.

Philipp Jacob Straub: Szent Rókus Egervárról, 18. század harmadik negyede

A 14. században élt Szent Rókus csodatevő ferences rendi szerzetesként, a pestisből gyógyultak védőszentjeként vált ismertté. Rókus jobb kezével pestissebére mutat, lábánál vadászkutya ül. Vajon mire utal a mellette látható eb?

Rókus az 1367–1368. évi pusztító járványban maga is megfertőződött, ezért a társadalomtól elzárkózva, egy barlangban húzta meg magát. A legenda szerint a szentet ez idő alatt egy vadászkutya látta el élelemmel.

Szent Rókus éveken át élt remeteként, önkéntes magányban. Talán ennek köszönhető, hogy a későbbiekben az elkóborolt, gazdátlan állatok védőszentjévé vált.

A legenda szerint a pestistől szenvedő Rókusnak egy kutya mutatta meg a szomjoltó forráshoz vezető utat.

Mányoki Ádám: Önarckép, 1711 körül

Mányoki Ádám 1757-ben, 84 évesen halt meg Drezdában. Milyen körülmények között hunyt el a magyar barokk festészet legjelentősebb alkotója?

Mányoki családja körében, jelentős vagyont felhalmozva hunyt el.

Az udvari festőknek kijáró nagyszabású temetés keretében búcsúztak tőle tanítványai és kortársai.

Teljesen elszegényedve halt meg, temetésének költségét ügyvédje állta.

Izbéghy Vörös István: Asztali csendélet rákokkal, 18. század második harmada

Izbéghy Vörös István festményén egy feltűnően szép habán kancsót látunk. Kik voltak a habánok?

A nagy valószínűséggel ázsiai eredetű habánok vándorfazekasok voltak, akik a források szerint a 14. századtól járták Európát.

A habánok a reformáció radikális, plebejus irányzatát követő vallási felekezet tagjai voltak. Az elsősorban fazekassággal foglalkozó habánok, miután Svájból elüldözték őket, a 16. század folyamán telepedtek le Magyarországon. A róluk elnevezett ónmázas cserépedényeket habán fajansznak hívják.

Magyarország európai hírű fazekasait a 16–17. századtól habánoknak hívtak. Nevüket a jellegzetes kék színű mázról kapták.

Mányoki Ádám: Georg Wilhelm Werthern gróf arcképe, 1719

A 17. század közepétől a francia királyi udvarban a férfiak loknikba bodorított parókát hordtak. Az oroszlánsörényhez hasonló póthajak eredetét XIV. Lajos király uralkodásához kötik. Vajon mi vezetett ennek a szokatlan kiegészítőnek a megjelenéséhez?

A magasra tornyozott parókák a kevésbé divatos kalapokat helyettesítették. Fejfedő híján a parókák telente is jó szolgálatot tettek.

A reprezentációt különösen fontosnak tartó XIV. Lajos akkor döntött a feltűnő parókák készíttetése mellett, amikor szőke haja erőteljesen hullani kezdett.

A barokk kor rossz higiéniai körülményei között a francia udvari elit inkább választotta a parókahordást, mint saját haja tisztántartását.

Pozsony környéki szobrász: Herceg Esterházy Pál síremlékszobra, 17. század vége

Esterházy Pál 1681-ben II. Károly spanyol királytól elnyerte az aranygyapjas rendet. A rendre vonatkozóan melyik állítás hamis?

A rend tagjainak kitüntetettjei között volt Hunyadi Mátyás király is.

Az aranygyapjas rend jelvénye egy aranygyűrűn áthúzott arany kosbőr, mely kékzománcos, lángokat szóró tűzkövön függ.

A rend tagjai jelentős szerepet vállaltak a protestantizmus terjesztésében.

Bogdány Jakab: Virágok üvegvázában, 18. század

A barokk virágcsendéletek nem egyszerűen a megrendelő esztétikai igényeit szolgálják, hanem sok esetben egyértelmű üzenetet hordoznak. Mit üzenhet Bogdány csendélete?

A hanyagul összerendezett virágok a restség bűnére hívják fel a néző figyelmét.

A márványasztal szélére hullott rózsaszál az emberi élet három szakaszát és mulandóságát jeleníti meg.

Az elnyílt tulipán az adott korban jól ismert erotikus szimbólum volt.

Dionysius Stanetti: Szent Flórián Körmöcbányáról, 18. század harmadik negyede

Flórián a 4. században élt keresztény vértanú volt, akit hite miatt kővel a nyakában dobtak az Enns folyóba. Ez a hársfából faragott szobor a csodatevő szentet ábrázolja. Kiknek lehet a védőszentje?

Flóriánhoz imádkoznak mindazok, akik folyamnyi gazdagságot és bőséget kívánnak maguknak.

Flórián az árvizek és tűzvészek ellen védő szent, valamint a tűzoltók és a kéményseprők védőszentje.

Flórián az építészek és az ácsok védőszentje.

Cezanne-tól Malevicsig

A fáraó sírjának felfedezése

Tárlatvezetések a Vadászat a reneszánsz idején című kiállításban

Tárlatvezetések a II. Amenhotep és kora kiállításban

Családi nap

Kérdezz minket!

Fedezze fel gyűjteményeink műtárgyait!

Ismerje meg kiadványainkat!

Kiállításaink közül ajánljuk