Kórtörténeti kalandozás

Id. Jan Brueghel: Paradicsomi táj a bűnbeeséssel, 1612–1613 körül

Vajon mi köze van Ádámnak és Évának a kórtörténethez? 

Giovanni Antonio da Pordenone: Szent Máté, Márk, Lukács és János, 1535–1537 körül

A festményeken az Újszövetség négy evangéliumának íróit láthatjuk. Melyikük volt orvos? Segítségként eláruljuk, hogy Budapest egyik kedvelt gyógyfürdőjét is róla nevezték el.

id. Lucas Cranach: Kettős közbenjárás: Krisztus és Szűz Mária közbenjárnak az emberiségért, 1516–1518

Lucas Cranach képén királyok, püspökök, polgárok és parasztok szoronganak Szűz Mária vörös palástja alatt. Vajon mi készteti őket erre? Szemmel láthatóan attól félnek, hogy esetleg eltalálja őket egy nyílvessző, amellyel az Úristen célba veszi őket.
Mit jelképeznek a nyilak a képen?

Moretto da Brescia: Szent Rókust gyógyítja az angyal, 1545 körül

A fenti képen a pestisben szenvedő Szent Rókust egy angyal gyógyítja és egy kutya látja el élelemmel. Rókus, amikor megbetegedett, önkéntes karanténba vonult az erdőbe, hogy másokat meg ne fertőzzön. A festmény erősen idealizálva ábrázolja a betegséget, a valóságban ugyanis a bubópestis által okozott kelésekből (bubókból) kifakadás után bűzös, fekete váladék ürült. 
Milyen szerencse, hogy már vége van a nagy pestisjárványoknak és nem kell miattuk aggódnunk!
Vagy lehet, hogy ez a betegség napjainkban is létezik?

Moderno (után): Madonna a gyermek Jézussal és Szent Józseffel(?) 15. század vége – 16. század eleje

Szent Rókus korát meghazudtolóan elővigyázatos volt, a középkori Európában azonban sajnos kevesen alkalmazták az ő modernnek tekinthető járványvédelmi módszereit. A képen látható csóktábla ma közegészségügyi szempontból veszélyesnek minősülne, a középkorban pedig minden bizonnyal ténylegesen hozzájárult a különféle veszedelmes ragályok terjedéséhez. Amint a nevéből is kiderül, használata közben a táblát egymás után több ember is megérintette az ajkával.
Hogyan használták a csóktáblát?

Osztrák festő: V. László magyar király és jegyese, Franciaországi Magdolna eljegyzési képe, 15. század második fele

A fertőzéseken kívül számos egyéb oka is lehetett, ha valaki fiatalon távozott az élők sorából. A festményen látható bájos ifjú jegyespár férfitagja az az V. László király, akiről a magyar történelemkönyvek Hunyadi László kivégeztetőjeként írnak. A jelenet, amit a képen látunk, valójában egy 15. századi dinasztikus „photoshop” eredménye. Ők ketten soha nem találkoztak, ugyanis az uralkodó 17 éves korában, az első személyes találkozó előtt gyors lefolyású betegségben életét vesztette.
Mi okozta az ifjú király halálát?

A Tizennégy segítőszent-oltár és a latschi Magdolna-oltár Mestere: A tizennégy segítőszent-oltár, 1522 körül

A hirtelen bekövetkező és a kor tudományos szintjén megmagyarázhatatlan halálesetek, mint V. Lászlóé, rettegéssel töltötték el a kor emberét. Nem véletlenül volt népszerű a „tizennégy segítőszent” csoportja. Hozzájuk betegségek és sorscsapások esetén lehetett imádkozni.
A bal oldali szárnyon, a felső képen balról a második segítőszent Szent Erazmus, aki egy csörlőre tekert kötélhez hasonló dolgot tart kezében.
Milyen bajok ellen véd Erazmus?

Lucas Cranach: Szent Antal megkísértése, 1506

Szent Antal tüze. Így nevezték a középkorban a később ergotizmusnak elnevezett változatos és súlyos tünetegyüttest. Szimptómái között megtaláljuk a szédülést, a hasi fájdalmakat, a hányást, a végtagüszkösödést, míg más formájánál égető fájdalom, epilepsziaszerű izomgörcsök és gyötrő hallucinációk is jelentkezhetnek.
Mi okozta a betegséget?

Barend van Orley: V. Károly császár portréja, 1516

A Habsburg-családban gyakoriak voltak a közeli rokonok közötti házasságok, hogy a vagyon a családban maradjon. Ennek eredményeként, az itt látható portrén is megfigyelhető bizarr, előreugró állkapocs hamar a dinasztia „védjegyévé” vált, hiszen a rokonházasságok miatt a leszármazottak egész sora örökölte a hibás génvariánst.
Ki volt az a Habsburg uralkodó, aki a rokonházasságok okozta rendellenesség miatt már nem tudott utódot nemzeni?

Franz Xavier Messerschmidt: Karakterfej, 1771–1775

Karaktergyilkosság vagy valódi elmebaj? Nehéz ennyi év távlatából objektívan megítélni a dolgot, de a Mária Terézia számára is dolgozó fiatal Messerschmidtet pont akkor nyugdíjazták elmebajra hivatkozva, amikor professzori rangra emelkedhetett volna a bécsi akadémián. A kutatók egy része azt feltételezi, hogy a szobrász skizofréniában szenvedett. Napjainkban legnépszerűbb művei azok a furcsa grimaszba torzult, bizarr karakterfejek, amelyeket visszavonulása után készített. A közel ötven darabból álló sorozat legtöbbjének ő maga volt a modellje. Saját bevallása szerint az éjszakánként őt meglátogató és gyötrő „arány szelleme” kényszerítette a korban szokatlan alkotások létrehozására. A szobrok címeit a művész halála után adta az utókor.
Mi lehet a ma használatos címe az itt látható alkotásnak?