Tudós írás közben
1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | dán, norvég |
| Készítés ideje | 1900 körül |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | alabástrom |
| Méret | 26 × 32 × 22 cm, 9 kg |
| Szignó | balra: Steph. Sinding (a talapzaton) |
| Leltári szám | 56.28.U |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Magyar Nemzeti Galéria, Első emelet, Courbet-tól Baselitzig. 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
Stephan Sinding norvég származású dán szobrász elismert művészcsalád tagja volt: öccse, Otto festőként vált sikeressé, bátyja, Christian pedig zeneszerző lett. Sinding Christianiában (a mai Oslóban), majd Berlinben végezte művészeti tanulmányait, később Rómában, Párizsban és Koppenhágában is élt. Kezdetben a realizmus felé fordult, de idővel átpártolt a szimbolizmushoz: munkásságában Auguste Rodin érzékisége, expresszív megközelítésmódja, illetve Michelangelo erőteljes testábrázolása is felismerhető.
Az Emberpár, Férfi és nő, illetve Csók címen is ismert kompozíció Sinding legnépszerűbb alkotásainak egyike, mely – Rodin híres A csók című szobrához hasonlóan – az önfeledt szerelmet, testiséget ünnepli. A szenvedélyes ölelés az elemi ösztönök és vágyak megélése. A férfi ágyékát állatbőr takarja, jelezve, hogy az összefonódó alakok primitív, a civilizáció és az erkölcs béklyóitól mentes aranykor gyermekei. Az 1891-ben, a párizsi Szalonon és a müncheni nemzetközi kiállításon is bemutatott életnagyságú szobor számos márvány- és bronzváltozata ismert. A budapesti kis méretű példány az emberi bőr áttetszőséget, meleg tónusát idéző alabástromból készült.
Kovács Anna Zsófia
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.