A természet erői
1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény
| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | osztrák |
| Készítés ideje | 1899 |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, vászon |
| Méret | 121,5 x 186 cm |
| Szignó | lent, jobbra: M. Lenz 1899 |
| Leltári szám | 20.B |
| Gyűjtemény | 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Maximilian Lenz a bécsi századvég jellegzetes művészegyénisége, aki festői tevékenysége mellett szobrászként, tervezőgrafikusként és fametszőként is dolgozott. Gustav Klimt barátja, az 1890-es évek elején a bécsi Künstlerhaus tagja, 1897-ben a Secession egyik alapítója volt. Jelen művét a haladó esztétikai nézeteiről ismert Ver Sacrum című folyóiratban is bemutatták.
Az Egy élet vagy Egy világ címen ismert kép Maximilian Lenz egyik fő műve, amelyet először a bécsi Secession negyedik kiállításán, 1899-ben mutattak be. A festményen egy gondolataiba merülő, sétáló férfit látunk, aki látszólag tudomást sem vesz az őt körülvevő táj szépségéről, a felé közeledő, illetve a réten körtáncot lejtő nőalakokról. Sajátos ellentét feszül hangsúlyozottan modern, civillizált, városi megjelenése és a varázslatos tájban önfeledten lebegő-táncoló lányalakok titokzatossága között. A festményen a Lenzre jellemző, impresszionisztikusan felvitt, hideg pasztellszínek tónusai dominálnak, amelyeket nagyvonalúan ellenpontoz a virágok élénksárga, vörös, rózsaszín és fehér foltjaival. A táncoló alakok könnyed, kötetlen mozgásának ihletforrása az amerikai táncos-koreográfus, Isadora Duncan reformeszméi lehettek, amelyek a test szabad és természetes mozgását népszerűsítették. A kép ugyanakkor a szimbolista művészetfelfogásra jellemző többértelműségnek, a rideg valóság és az idealizált álomvilág szembeállításának líraian megfogalmazott esszenciájaként is értelmezhető.
Lovass Dóra
Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3. rész, Új szerzemények. 1.füzet: a, Festmények; b, Festmények módjára kezelt műtárgyak, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1914.
Tóth, Ferenc, Donátorok és képtárépítők. A Szépművészeti Múzeum Modern Külföldi Gyűjteményének kialakulása, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 109., 166. o.
Ruttkay, Helga (ed.), Múzeumi Kalauz: Magyar Nemzeti Galéria, A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2018, 249. o.
Mácsay, Kriszta – Gimesy, Péter, 19. század, Korszakok a múzeumban, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2023, 206-209. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.