En
Vissza a találatokhoz

A Titus diadalív Rómában Franz von Lenbach

Alkotó

Franz von Lenbach Schrobenhausen 1836 – 1904 München

Kultúra német
Készítés ideje 1860
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, vászon
Méret

179 x 130 cm

Szignó

lent, balra: F. Lenbach 1860.

Leltári szám 245.B
Gyűjtemény 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény
Kiállítva Ez a műtárgy nincs kiállítva

A Titus diadalíve Rómában Franz von Lenbachnak, München későbbi „festőfejedelmének” egyik legfontosabb korai munkája. Lenbach mesterével, a müncheni Képzőművészeti Akadémia professzorával, Karl von Pilotyval 1858 őszén utazott Rómába, ahol Piloty ekkor készülő festményéhez, a Néró Róma üszkös romjain sétál című kompozícióhoz készített tanulmányokat. Titus diadalíve kedvelt motívum volt a művészek körében, többek között maga Piloty is megörökítette. Lenbachot megragadta a római élőállatpiac helyszínére, a Campo Vaccinóra vezető út és a diadalív környékének nyüzsgő légköre, a vásárról érkező campagnai árusok hétköznapi jelenete, illetve az ókori épület monumentalitása. A Münchenben kidolgozott festményhez a művész Rómában számos rajzot és egy olajvázlatot, hazatérése után pedig vidéken további tanulmányokat készített. Utóbbiak közé tartozik a diadalív lábánál heverésző kisfiú alakja is, melyet később önálló kompozícióként is megfestett. Lenbach visszaemlékezése szerint ebben az időszakban a „természet csodálója”, a „napfény rajongója” volt. Az itáliai fényben fürdő diadalívről készült festményét „napfény-képnek” (Sonnenbild) nevezte. Az éles megvilágítás, az erős fény-árnyék hatások kiemelik a diadalív akkurátusan kidolgozott részleteit.

A festményt a müncheni Kunstverein kiállításáról valószínűleg Piloty ajánlására vásárolta meg Pálffy János gróf, aki feltehetően Piloty Néró-képének is megrendelője volt. Végül mindkét mű az ő gyűjteményéből került a Szépművészeti Múzeumba.

Sodics Dominika

Bibliográfia

Peregriny, János, Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 3.rész, Új szerzemények. 2. füzet: c, Az 1912. évi szerzemények; d, Függelék: 1., Néhai gr. Pálffy János hagyományáról felvett jegyzőkönyvek; 2., Kifüggesztésre, másolásra s elhelyezésre vonatkozó adatok: e, Kimaradt festmények; f, Javítások; g, Tárgymutató az 1. és 2. füzethez; h, Tartalomjegyzék, Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1915.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk

Szépművészeti Múzeum
Adatkezelési áttekintés

Honlapunk a lehető legjobb szolgáltatás nyújtása és használatának megkönnyítése érdekében sütiket használ.

A szépművészeti Múzeum részletes Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatója itt található.

Az oldalon használt sütikről itt adunk részletes tájékoztatást.