Nákó grófné arcképe Friedrich von Amerling

Friedrich von Amerling 1832-ben megbízást kapott I. Ferenc császár portréjának megfestésére. A császári felkérést követően két évtizeden át Bécs legdivatosabb, a felsőbb körök által foglalkoztatott portréfestőjeként tevékenykedett. Bár az ötvenes években tündöklése kissé megfakult, képünk, gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta portréja kiemelkedik a sorozatban gyártott, híres arisztokrata hölgyeket, mágnásfeleségeket ábrázoló arcképek sorából. A korban szokatlanul erős és független személyiséggel rendelkező asszony a bánsági Nákó Kálmán gróf feleségeként nem elégedett meg a gazdag arisztokrata nők hétköznapjait kitöltő tevékenységekkel. Zenei és képzőművészeti tehetségét egyaránt dicsérték: festeni többek között Amerlingtől tanult, virtuóz zongorajátékát Richard Wagner és Liszt Ferenc is elismerte, akik a bécsi Nákó-rezidencián találkoztak a grófnéval. A portré alanya, Amerlingtől megszokott módon, gondolataiba merülve a távolba réved, kezét kutyája fején nyugtatja. A festmény a modell pózának természetessége, az alak bája, karizmatikus varázsa, és nem utolsósorban a gazdag texturális hatások miatt Amerling egyik legszebb portréjának tekinthető.

Lovass Dóra