Önálló, szabadkézi állatrajz/növényrajz vagy festmény
Zoológiai és botanikai megfigyeléseken alapuló, a természet tanulmányozását hangsúlyozó, természethű ábrázolásmódra törekedjetek. Kíváncsian várjuk az élethű, részletgazdag rajzokat vagy festményeket.
Technika: filctoll kivételével bármilyen rajzeszköz, ceruza, szén, olajpasztell, porpasztell, rajzkréta, vízfesték, tempera, illetve különböző kreatív anyaghasználat, vegyes technika
Méret: A4 vagy A3 méretű papír
Kérjük, fényképezd le vagy szkenneld be a rajzod/festményed – fehér háttérrel, JPG fájlformátumban, min. 72 DPI felbontással, max. 5 MB méretben.
Az alkotó nevét, korát, telefonszám-elérhetőségét tartalmazó levelet és a pályaműről készült csatolmányt az alábbi e-mail címre várjuk: rajzpalyazat@szepmuveszeti.hu
Pályázónként egy művet fogadunk el.
Figyelem! A díjazottaktól az eredményhirdetés után bekérjük az eredeti művet is. A postaköltséget mi álljuk.
A beérkezett pályaműveket a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusai és muzeológusai értékelik.
Eredményhirdetés: 2021. június 1.
A győzteseket e-mailben értesítjük. A kiválasztott képeket és a győztesek nevét a múzeum honlapján is közzétesszük.
Köszönjük a részvételt!
A pályázaton való részvétellel feljogosítod a múzeumot, hogy a pályaműveddel szabadon rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy a Szervező bármelyik rajzot vagy festményt bemutathatja saját, illetve a Partnerek honlapján, Instagram és Facebook oldalán.
Segítségként megmutatjuk a gyűjteményünk egy-két darabját.
Hans Hoffmann (Nürnberg?, 1550 körül – Prága, 1591/1592): Szarvasbogár, 1574, akvarell fedőfesték, papír
Hans Hoffmann munkássága erősen kötődik Albrecht Dürer művészetéhez, a nagy mester rajzait tanulmányozta és másolta. Növény- és állatábrázolásainak természettudományos naturalizmusa egészen kiemelkedő. Az 1550-es évektől Európa-szerte megnövekedett az érdeklődés az objektív természetábrázolás iránt, ezt a természettudományok rendszerezése, a természet-megfigyelés módszereinek és pontosságának fejlődése mellett a nagy földrajzi felfedezések is táplálták.
Az aprócska akvarellfestményen (kb. 100 mm × 100 mm) egészen lenyűgöző pontossággal ábrázolt hím szarvasbogár ízelt teste, csápjai és lábai is türelemmel és a teremtett világ szépségére való rácsodálkozás szeretetével készültek.
A nagy szarvasbogár Európa legtermetesebb rovara, hím egyedei elérhetik a 10 centiméteres nagyságot is. Nevét a hímek megnagyobbodott, agancsra emlékeztető rágókájáról kapta, amelyet a párzási időszakban a rivális egyedekkel folytatott vetélkedései során használ. Az ijesztő külsejű állatka az emberre nézve teljesen ártalmatlan, tápláléka a fák, elsősorban a tölgyek nedvei. Nehézkesen és lassan repül. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft.
Melchior de Hondecoeter (Utrecht, 1635/1636 – Amszterdam, 1695): Vízimadarak, 1668 körül, olaj, vászon
Melchior de Hondecoeter festőművész édesapja és nagyapja is festők voltak. A XVII. században élő holland festők gyakran specializálódtak egy-egy műfajra, így a híres portréfestők, csendéletfestők vagy tájképfestők mellett léteztek olyan különleges műfajokban tevékenykedő művészek is, például madárfestők.
Madaras képeivel Hondecoeter oly rendkívüli népszerűségre tett szert, hogy már életében igen magas áron keltek el képei, és hírneve halála után is fennmaradt. Megrendelői tehetős holland polgárok és arisztokraták voltak, akik vidéki kastélyaik vagy városi palotáik díszítésére előszeretettel vásároltak a rendkívüli precizitással megfestett, elbűvölően élethű festményekből. Ezen a nagy méretű vásznon (188 cm × 133 cm) is vízimadarak sokaságát láthatjuk: a legkülönfélébb vadkacsák, pézsmaréce, egyiptomi lúd mellett hatalmas, rózsaszín pelikán álldogál. A szinte természettudományos pontosságot Melchior de Hondecoeter az állatok beállításainak és mozdulatainak spontaneitásával igyekezett oldani. Bár tudjuk, hogy ezek a nagy számban készült kompozíciók gondos mérlegeléssel és számos részlettanulmány elkészítése után készültek, az „ellesett pillanat” érzetét különösen erősítik az olyan részletek, mint amilyen az előtérben látható apró kiskacsa, aki éppen tollacskáit borzolja.
Egy kis érdekesség
Albrecht Dürer: A rinocérosz, 1515, fametszet
Abrecht Dürert különösen foglalkoztatta a növények és az állatok megörökítése. Az orrszarvút ábrázoló fametszet hátterében az állt, hogy 1515 májusában Indiából Európába került az akkor itt még ismeretlen, különös állat egy példánya. Az egzotikus állatot I. Emánuel portugál királynak hozták ajándékba. Hamarosan leírások és rajzok sokasága terjedt el róla. Dürer személyesen soha sem látta a rinocéroszt: úgy ábrázolta a vastag páncélú, rövid lábú és fején egyetlen éles szarvat viselő rinocérosz külsejét, ahogy a korabeli leírások alapján elképzelte. Ennek ellenére alkotását mintegy három évszázadon át, egészen a 18. század végéig, az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették.
Észreveszitek a furcsaságokat Dürer fametszetén?