Fogadalmi dombormű Dioskuros ábrázolásával
Antik Gyűjtemény
| Készítés ideje | Kr. e. 5. század |
|---|---|
| Tárgytípus | váza |
| Anyag, technika | feketemázas, agyag |
| Méret | magasság: 14,2 cm, szájátmérő: 8,57 cm |
| Leltári szám | 50.816 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Klasszikus ókor, Az ókori Mediterráneum |
Keskeny talpkorongon álló, lefelé enyhén keskenyedő testű oinochoé. A test alig ívelő vonala törés nélkül megy át a rövid, vízszintes vállba, majd a rövid nyakba. A száj kiöntője lóhere alakú. A fül a válltól indul, a száj fölé emelkedik és hátulról kapcsolódik hozzá. A talp alját kivéve mindenhol fekete máz borítja.
A feketemázas kerámia a Kr. e. 6. század közepén jelent meg Athénban, és a tengeri kereskedelemnek köszönhetően szerte a Mediterráneumban elterjedtté vált. A csillogó, fényes fekete felületű vázák repertoárja zárt és nyitott edényformákat is egyaránt tartalmaz. A feketemázas kerámiát egykor importként megismerő területeken a fazekasok egy idő után műhelyeikben maguk is utánozni kezdték az athéni produkciót, vagy alkalmazták a technikát saját edényformáikra.
Az oinochoé az egyik leggyakoribb zárt edényforma volt a feketemázas edények között. A mindennapos használatra szánt edény többféle folyadék tárolására is alkalmas volt, ezzel magyarázható a sok különböző formai variáció, amiben megjelenhetett. Ez a lapos vállú, rövid nyakú forma a Kr. e. 5. század közepére alakulhatott ki.
Vandlik, Katalin, Corpus vasorum antiquorum. Hongrie. Fascicule 4., Budapest, Musée des Beaux-Arts, Corpus vasorum antiquorum 4, “L’Erma” di Bretschneider, Roma, 2023, 47. o., 36. tábla, 1–2. kép, 1/1. ábra.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.